Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 31. szerda (230. szám) - Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló t... - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3601 bérezésükön keresztül kiszolgáltatottabb helyzetbe hozzák a munkaadóval, az igazgatási vezetővel szemben. Erről egyébként nemcsak a fizetési feltételek szólnak vag y azok változásai, hanem erről szól például az azonnali hatályú felmentés lehetősége, ami eddig az igazságszolgáltatásban nem volt divat és nem volt lehetőség. (14.10) Amit egyébként államtitkár asszony elmondott, ezt a fajta szemléletet, megmondom őszinté n, hogy csak elutasítani tudom, legalábbis, ami arra vonatkozik, hogy az állami tisztviselőkkel hasonlítjuk össze az igazságügyi alkalmazottakat és a rájuk vonatkozó szabályokat. Nem tudom, hogy mikor érti már a kormány meg végre, hogy a bíróság egy önálló hatalmi ág, és nem a közigazgatási rendszer része. Önálló hatalmi ág önálló szabályokkal, önálló struktúrákkal, speciális szabályokkal, nem a közigazgatás része. Nemcsak a bírák nem azok, az igazságügyi alkalmazottak sem azok, akiknek egy részéből egyébké nt később bíró válik. Sőt, egy részük, ahogy államtitkár asszony helyesen mondta, már most bírói feladatokat lát el, bírói szerepkört tölt be. Szóval bírástul és alkalmazottastul nem részei a közigazgatási rendszernek, éppen ezért sem a fizetés mértékét, s em a besorolásokat, sem a jutalmazás rendjét, sem a pótlékok megállapításának a módját nem lehet és nem szabad a közigazgatási rendszerhez igazítani. Nem szabad azért, mert itt sokkal inkább kellene, hogy érvényesüljenek, ahogy egyébként ez eddig volt, az automatizmusok, és sokkal kevésbé a vezetői kegy, ha úgy tetszik, vagy a vezetői önálló szuverén döntések. Hadd mondjak erre egy példát! Egyelőre bírákról van szó, de nyilvánvalóan az alkalmazottak körében, ha a bíráknál így van, akkor ott meg aztán még in kább így lesz. Mikor kapott egy bíró mostanság jutalmat például? Akkor, ha az elvárt mértékű volt a befejezéseinek a száma. Tudjuk ma már, mert közkézen kerengett egy bírói utasítás, bírósági vezetői utasítás, hogy az elvárt a havonta tíz befejezett ügy. M indegy az, hogy valaki komoly és szerteágazó ügyeket tárgyal több ezer, tíz- vagy százezer oldalakkal, vagy éppenséggel csak valamilyen tyúkpert, a lényeg az, hogy a tíz, az tíz. Legyen tíz befejezése, megkapja a jutalmat. Államtitkár asszony, tudja mi let t ennek az eredménye? És kúriai bírók mondják azt - és az okozati összefüggés megvan, és nemcsak a statisztikai számok , hogy az elmúlt évben a Kúrián háromszor annyi ügyet helyeztek hatályon kívül. Háromszor annyi ügyet, mint az azt megelőző három évben. Ez azt jelenti, azért, hogy a bírók a megfelelési vágy vagy a jutalom reményében legalábbis néhányan teljesítsék ezt a havi tízet, egyszerűen fogták és összecsapták az ügyeket. A kúriai bírák kifejezetten azt mondják, hogy a két éven túli összecsapott és sebtében befejezett ügyeknek köszönhető az, hogy ezek azt a szakmai színvonalat nem állják ki, ami mondjuk, egy hatályban tartáshoz szükséges, hanem hatályon kívül helyezik. Magyarán, az ügyek semmivel nem gyorsulnak, mert ezeket újra kell majd tárgyalni. Ezzel szemben viszont ez a fajta elvárás, ez a fajta szemlélet pontosan idevezet. Az OBHelnök által meghirdetett termelési verseny, ahol gyakorlatilag Sztahanov az, aki egységnyi idő alatt több ügyet, ráadásul, ha lehet, két évnél régebbi ügyet befejez, e z idevezet, háromszoros hatályon kívül helyezéshez. Az a problémám, hogy ha a bírák megpróbálnak, úgy tűnik, már ehhez a rendszerhez így alkalmazkodni, akkor mi lesz majd az igazságügyi alkalmazottaknál? Hogyan fog ez működni, és nemcsak a leíróra gondolok , mondjuk, hanem egy bírósági fogalmazóra vagy egy bírósági titkárra, nem feltétlenül azokra, akik kijelölt titkárok, hanem úgy általában egy bírósági titkárra. Én ezt szemléletmódját tekintve rendkívüli módon elhibázottnak tartom, és pontosan ezek azok a lépések és ez az a szemléletmód, ami a bírói függetlenséget rendkívüli módon sérti. A másik, és ez ugyanehhez a témához koncepcionálisan kapcsolódik, hogy ez a javaslat leválasztja a bírák fizetéséről az alkalmazotti fizetéseket. (Jelzésre:) De ha ezt ross zul tudom, államtitkár asszony, akkor rendben van, ha ez így van, akkor azt fogom csinálni, hogy megvárom, amíg államtitkár asszony erre válaszol, akkor erre nem térek ki, csak utána. Mert, még egyszer
