Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 31. szerda (230. szám) - Az ülésnap megnyitása - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2016. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - WARVASOVSZKY TIHAMÉR, az Állami Számvevőszék alelnöke, a napirendi pont előadója:
3538 résztvevője volt a magyar emberek pénzügyi tudatosságát fejlesztő kezdeményezéseknek, amelyet az Országgyűlés tavaly határozatában ismert el. Ezt a munkát partnereinkkel együtt 2017ben is folytatjuk. Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolójában először az ellenőrzési tapasztalatai alapján fogalmazott meg felvetéseket az Országgyűlés számára, amelyekben összese n négy, közpénzügyeket érintő szabályozási terület felülvizsgálatát javasolja. Az Állami Számvevőszék 2016ban kockázati alapon kiválasztott adósságrendezési eljárásban érintett önkormányzatokat ellenőrzött. Az ellenőrzések során az ÁSZ értékelte, hogy a l efolytatott adósságrendezési eljárás elértee a törvényben kitűzött célokat, szabályszerű volte az adósságrendezési eljárás megindítása, lefolytatása, megfelelte az eljárás alatt az önkormányzat gazdálkodása a törvény előírásainak, illetve az eljárások s zereplői a jogszabályban foglaltak szerint jártake el. Az ÁSZ ellenőrzései minden esetben azt állapították meg, hogy az adósságrendezés lebonyolításában szerepet játszó érintettek, a polgármesteri hivatal, a pénzügyi gondnok feladatellátása szabálytalan v olt, és ez veszélyeztette az eljárás céljainak elérését. Az ÁSZ tapasztalatai alapján sem az egyezséggel, sem a vagyonfelosztással zárult adósságrendezések esetében nem volt biztosított a hitelezők hatékony jogvédelme, az egyezségben vállalt kötelezettsége k nem teljesítéséből következik, hogy az önkormányzatok fizetőképességét nem sikerült helyreállítani. Az adósságrendezési eljárások után az önkormányzatok pénzügyi helyzetében jelentősebb változást csak az adósságkonszolidáció hozott, a pénzügyi egyensúlyt csak ennek a segítségével tudták az önkormányzatok megteremteni. A Számvevőszék a tapasztalatokat összegezve megállapította, az adósságrendezési eljárás nem segítette elő az önkormányzatok átgondolt, felelősségteljes gazdálkodását, amely megelőzi az adóss ágállomány újratermelődését. A Számvevőszék álláspontja szerint felmerül a szükségessége olyan jogszabályok megalkotásának, amelyek képesek egyidejűleg hatékonyan kezelni az eladósodást kiváltó okokat és a hitelezők érdekeit, illetve megfelelően szankcioná lják a felelőtlen gazdálkodást, a szabályok be nem tartását. Az Alaptörvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak alapján feladatot jelentett a vagyonnal való szabályszerű önkormányzati gazdálkodás vizsgálata is. A közvagyonnal való átláthat ó, felelős gazdálkodás érdekében megfogalmazott felvetés - az Állami Számvevőszék beszámolójában a második felvetés - olyan vagyonvédelmi intézkedések bevezetését ajánlja a jogalkotóknak, amelyeket a hatóságok súlyos hiányosságok esetén akadálytalanul és a zonnali hatállyal alkalmazhatnának. Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési megállapítások fokozott hasznosulása érdekében javaslatokat fogalmaz meg az ellenőrzött szervezetek számára, amelyek alapján azoknak a hiányosságok kiküszöbölésére intézkedési tervet kell készíteniük. Az ÁSZ ezt követően utóellenőrzések keretében értékeli, hogy a szervezetek végrehajtottáke az intézkedési tervekben önmaguk számára meghatározott feladatokat. A 2016os évben lezárt utóellenőrzések tapasztalatai szerint az értékelt inté zmények a kijelölt feladatok nagyságrendileg kétharmadát részben vagy teljesen végrehajtották, ezzel jelentősen javítva gazdálkodásuk fenntarthatóságát és átláthatóságát, illetve hozzájárulva a szervezeti integritás erősítéséhez. (9.20) Ugyanakkor az ÁSZ megállapította, hogy az önkormányzatok szabályszerű vagyongazdálkodása és a vagyon számbavételére irányuló feladatok alig több mint 40 százalékát teljesítették határidőn belül, és ugyanekkora hányadát pedig egyáltalán nem hajtották végre. Számos esetben m egállapítható volt, hogy az önkormányzatok a feladatok elmulasztása miatt nem biztosították a nemzeti vagyon részét képező önkormányzati vagyon megóvását, megőrzését, a vagyonnal való felelős és szabályszerű gazdálkodást, az elszámoltathatóságot és a számv iteli törvény szerinti valódiság elvének való megfelelést.
