Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 31. szerda (230. szám) - Az ülésnap megnyitása - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2016. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - WARVASOVSZKY TIHAMÉR, az Állami Számvevőszék alelnöke, a napirendi pont előadója:
3539 Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Az önkormányzatok ellenőrzése során derült fény a közérdekű adatok közzétételének vizsgálatakor, hogy a jogszabályi előírások be nem tartás a az átláthatóság sérülését eredményezte. Ezzel kapcsolatos a Számvevőszék harmadik felvetése. A felvetésben jeleztük a közzétételek jogi szabályozásának felülvizsgálatát, továbbá hogy megerősítésre szorul az intézmények, gazdálkodó szervezetek irányítása és minőségközpontúsága is. A magyarországi közpénzfelhasználást a közügyek átláthatósága érdekében az Alaptörvényen túl számos törvény szabályozza. Ezek közül kiemelkedik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló, amely rende lkezik a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról. A 2016ban nyilvánosságra hozott 260 jelentésből 207 esetben volt az ellenőrzés tárgya többek között a közzétételi k ötelezettség vizsgálata is. A jelentések mindössze 38 százalékában került megállapításra a közzétételi kötelezettség teljes körű teljesítése. A jelentések felénél minősítette az ellenőrzöttek közzétételi kötelezettségének való megfelelését részben teljesít ettnek az alapján, hogy csak egyes közzétételi feladatait látta el az ellenőrzött szervezet. A jelentések hozzávetőlegesen egytizede, 12 százaléka tartalmazott olyan megállapítást, amely szerint nem teljesült a közzétételi kötelezettség. A nem vagy részben teljesítések magas arányára tekintettel, valamint figyelemmel a kormány határozatában foglalt bürokráciacsökkentési célokra, felmerülhet az infotörvény közzétételi kötelezettségét tartalmazó rendelkezéseinek újragondolása, annál is inkább, mert a nemzetkö zi kitekintések tapasztalatai rámutattak, az uniós szabályozások lényegesen enyhébb követelményeket támasztanak és fogalmaznak meg a szabályozási környezetre vonatkozóan. Az Állami Számvevőszék beszámolójában megfogalmazott negyedik felvetésben felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges erősíteni az ellenőrző szervezetek által végzett munka minőségbiztosítását és szankcionálását, többek között a könyvvizsgálatnál, azaz a közpénzügyekkel érintett szervezetek tevékenységének piaci hitelesítőjénél is. A közpénz ek védelmét Magyarországon összeghangolt, egymásra épülő ellenőrzési rendszer biztosítja, amelyben kiemelt szerepe van a gazdálkodás átláthatóságát biztosító független könyvvizsgálatnak. A könyvvizsgáló elfogadó véleménye garantálja ugyanis, hogy a beszámo ló a gazdaságipénzügyi helyzetről objektív képet és valós, megbízható információkat nyújt. A könyvvizsgálókat tömörítő köztestület, a kamara végzi a könyvvizsgálók munkájának minőségbiztosítását, kidolgozza a könyvvizsgálókra vonatkozó etikai szabályokat, és őrködik ezen szabályok megtartása felett. Az ÁSZ ellenőrzései során számos esetben tárt fel olyan szabálytalanságokat, amiket a könyvvizsgálati tevékenység ellátása keretében a könyvvizsgálatot végzőknek jelezni kellett volna. Ezen tapasztalatok tehát alapot szolgáltatnak az ellenőrzést végző szervezetek munkájának minőségbiztosításához és esetleges szankcionálásához. Tisztelt Ház! E négy felvetésen túl még egy témára szeretném ráirányítani a figyelmüket. Az ÁSZ a tavalyi esztendőben kiemelten fókuszált az ellenőrzők ellenőrzésére, ahol a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Nemzeti Bank tevékenységét, továbbá az előbb említett Könyvvizsgálói Kamara tevékenységét is értékelte. A Számvevőszék szerint kiemelt jelentőségű a közpénzüg yi ellenőrzés három pillérének megléte és megfelelően összehangolt működése. Az ÁSZ ezért áttekinti a Számvevőszékről szóló törvényben rögzített általános hatáskörével élve mind az első, mind a második védelmi vonalhoz tartozó ellenőrzést végző szervezetek ellenőrzési módszereit. Az ellenőrzést végző szervezeteknek közös nyelvet kell beszélniük a hatékony ellenőrzés érdekében. Az ellenőrzési módszertanok összeillesztésével, azonos elvek szerinti összeállításával nagyobb hatás érhető el a közpénzügyek rendez ettségében, a közpénzek célszerű és eredményes felhasználásában. Szükség van tehát átlátható, nyilvános módszertanokra. Az ÁSZ szerepe ezért, hogy kidolgozza a nemzetközi sztenderdeken alapuló, az ellenőrző szervezetek számára meghatározó módszertani irány okat. Ez a munka folytatódik 2017ben is. Az ÁSZ tapasztalatai alapján át kell tekinteni és fejleszteni szükséges az ellenőrzéseket megalapozó tananyagokat is a minél hatékonyabb állami ellenőrzés érdekében.
