Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 30. kedd (229. szám) - Egyes törvények kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - L. SIMON LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3512 L. SIMON LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az az igazság, hogy Halász János képviselőtársam, akivel ráadásul előterjesztőként is jegyezzük az önök előtt fekvő in dítványt, minden lényegi pontot elmondott. Nagyon örülök annak, hogy a képviselőtársam összefoglalta a korábbi határozat eredményeit; büszke is vagyok arra, hogy annak a határozatnak magam is az egyik előterjesztője lehettem, és annak is örülök, hogy azt a soksok méltatlan támadást, amit akkor kaptunk, nemcsak hogy túléltük, hanem az idő, ahogyan azt összefoglalta Halász képviselőtársam is, a mi igazunkat, sőt azt is mondhatnám, a nemzet közös igazságát bizonyította be. Emlékszem azokra az időkre, amikor t üntetést szerveztek a József Attilaszobor megmentése érdekében. Micsoda méltatlan időszak volt az, milyen méltatlan támadás volt! Hiszen mindannyian jól tudtuk, hogy a magyar irodalom kimagasló nagyságú és jelentős életművel rendelkező költőjének tényleg kiváló portréját a Kossuth téren kívánjuk hagyni, és ahogyan azt mondta a képviselőtársam, a korábbihoz képest sokkal jobb helyen található ma meg a szobor. Ha valaki végigsétál a nemzet főterén, ha valaki akár turistaként, akár magyar állampolgárként, itt eni lakosként visszalátogat a térre, leül egyegy kávéra, leül egy padra, és rátekint az Országházra és annak környezetére, akkor látja, hogy az átalakítás mennyire szükséges volt, milyen méltó, milyen emelkedett, és milyen jól sikerült a klasszikus építés zeti elemeket ötvözni a kortárs építészet és tájépítészet irányaival, törekvéseivel. Itt is a korábbi huhogókra kell utalnom, hiszen láthatjuk, hogy a téren a legkorszerűbb, a legmodernebb megoldásokat sikerült alkalmazni olyatén módon, hogy ez az Országhá z környezetét és a körülötte lévő műemléképületek látványát semmilyen módon nem bántotta, sőt igazság szerint ez a visszafogottság, ezek a letisztult kortárs motívumok és formák, amelyek a teret jellemzik, sokkal inkább ráirányítják a figyelmet a környező épületek építészeti értékeire. Különösen a Néprajzi Múzeum épületére gondolok, amelynek a felújítása persze még előttünk van. Az új Néprajzi Múzeum megépítése után remélhetőleg visszaköltözhet majd a Kúria a jelenlegi Néprajzi Múzeum épületébe, Hauszmann A lajos csodálatos épületéről van szó. Gondolok különösen a Parlament Steindl Imre által tervezett nagyszerű neogótikus épületére vagy egyébként a gyönyörűen helyreállított Igazságügyi Minisztérium épületére, amely visszakapta azokat a tetőrészeket, amelyeke t, mint hallottuk az előbb Halász Jánostól, bizony a téren található többi épület esetében is vissza kell állítani. Mindez persze nemcsak a Kossuth tér rekonstrukciójának a szükségességére és ennek a munkának a folytatására hívja fel a figyelmünket, és nem csak arra, hogy mondjuk, a Magyar Fejlesztési Bank épületének a méltatlan csonkítását kell majd valamilyen módon visszaállítani, helyreállítani, hanem arra, hogy Budapest közterein számos olyan épület található, amelyekről a diktatúra időszakában valamifél e álszentség, puritanizmus jegyében a kupolákat és az egyéb más építő, díszítőelemeket sorra levették. Persze ezt nemcsak a budapesti épületek esetében tették meg, hanem a téeszközpontokká meg szociális intézményekké átalakított vidéki kastélyok, kúriák e setében is, ahol minduntalan valamiféle kupolafóbia jegyében, ami a diktatúra építészeit, tervezőit jellemezte - gondoljunk csak, mondjuk, a kemény diktatúra időszakának fő építészeti ideológusára, Trautmann Rezsőre , az ő ideológiájuk jegyében, egyfajta kupolafóbia szellemében pusztították, csúfították gyönyörű épületeinket. Szóval, ha ezekre az eredményekre gondolunk - és azt gondolom, jogos büszkeséggel sétálunk a Kossuth téren , akkor ezek után joggal tölthet el bennünket egyfajta csökönyös büszkeség a mostani előterjesztés miatt is, és örülök, hogy ennek is részese lehetek, hiszen ezt a munkát folytatni kell, ezeket az eredményeket magunk mögött tudva további hasonló eredményekre lesz szükség. Néhány kérdésben hadd térjek ki az előterjesztés lényegi p ontjaira is, bár azt gondolom, mind a képviselő úr, mind az államtitkár úr az előterjesztés érdemeire rámutatott, de néhány lényegi pontról azért én is hadd tegyek itt említést. Különösen fontosnak tartom ezt azért, mert mint a képviselőtársaim tudják, az előttünk fekvő indítvány sarkalatos rendelkezéseket is tartalmaz, a
