Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 30. kedd (229. szám) - Egyes törvények kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK:
3511 Számos európai ország ismerte már fel korábban az emlékezés, valamint a nemzeti történelem tiszteletének fontosságát. NagyBritanniában például a brit történelem hőseinek állít emléket az emlékpark. Franciaországban a máso dik világháború áldozatai előtt tisztelegnek. Az USAban pedig, jól tudjuk, a 2001es terrortámadás nyomában a lerombolt ikertornyok helyén nemzeti emlékhely található. (13.40) A nemzeti emlékhellyé nyilvánított helyszíneket minden országban a törvény kiem elt védelemben részesíti, ezzel tisztelegve a nemzet történelme előtt, ráirányítva a figyelmet az emlékezés fontosságára. Hazánkban a nemzeti és történelmi emlékhelyek kérdését a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendezi. E törvén yt 2001ben a polgári kormány terjesztette a parlament elé, amelynek 2006. január 1jétől hatályos módosítása vezette be a történeti, illetve nemzeti emlékhelyek fogalmát, ami a korábbi évek komoly emlékezetpolitikai eredményét is jelenti. E módosításig a magyar jogrendszerben és a hazai közbeszédben következetlenül, esetlegesen és valódi tartalom nélkül használtuk az egyes emlékhelykategóriákat, magát az emlékhely fogalmát is. 2011ben az újabb módosítás elsődleges célja az volt, hogy rendszerezzük ezt a kaotikus helyzetet. Három különböző emlékhelykategóriát vezettünk be, és határozottan körülírtuk az egyes emlékhelykategóriákhoz tartozó kritériumokat is. A legszélesebb kategória e körben a történelmi emlékhelyeké. A törvény szövege szerint történelmi e mlékhellyé az az épített környezeti vagy természeti helyszín nyilvánítható, amely alkalmas megemlékezések tartására, és ahol a nemzet kulturális életében, társadalmunk műveltségi szintjét, hazánk nemzetközi elismertségét jobbító, az ország, a nemzet függet lenségének védelmében, a múltban gyökerező, jövőt meghatározó, a nemzet emlékezetére méltó esemény vagy az ország politikai életében irányadó állami döntés és intézkedés valósult meg. A történelmi emlékhelyek körét rendeletben határozza meg a magyar kormán y. Rendkívül fontos eleme a szabályozásnak, hogy ösztönözni kívánjuk az egyes helyszínek önálló kezdeményezéseit, kezdve a valamelyik emlékhelylistára való jelentkezéstől egészen a helyszínek közötti együttműködés programjáig. Ugyancsak fontos pont, hogy a törvénnyel a hazánkban élő nemzetiségek történelméhez kapcsolódó emlékhelyek jelentkezését is bátorítani kívánjuk. A nemzeti emlékhelyek köre már a történelmi emlékhelyekénél is lényegesen szűkebb, ilyen például a budapesti Várnegyed, a Nemzeti Múzeum, a rákoskeresztúri Új köztemető, a budapesti Hősök tere, a debreceni Református Nagytemplom és Kollégium, a mohácsi csata színhelye vagy éppen a SomogyvárKupavár. Nemzeti emlékhellyé az a helyszín nyilvánítható, amely megfelel a történelmi emlékhellyé nyilvánítás kritériumainak, és mindezeken felül egy adott történelmi korban meghatározó vagy kiemelkedő szerepe van. Hazánkban egyetlen kiemelt nemzeti emlékhely van, mint ahogy említette is Halász János képviselőtársam, a Kossuth Lajos tér és épületei. A főváros építészeti és városképi szempontból meghatározó része is a Kossuth tér, ezért védelme és fenntartása, méltóságának megőrzése közérdek. A törvényjavaslat ezeken túl még rögzíti az egyedi településképvédelem és a helyi településképvédelem jogintéz ményeinek összefüggéseit is. Az új szabályok és eszközök biztosítják a jövőben a kiemelt nemzeti emlékhely egységes, történelmileg hiteles építészeti és településképi megjelenését is. A kormány támogatja az előterjesztést, és ezt kéri az Országgyűléstől is . Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót L. Simon László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónok ának.
