Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 30. kedd (229. szám) - Egyes törvények kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - TASÓ LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára:
3510 Országgyűlés Hivatala jó gazdaként gondozza, óvja a Kossuth teret, napi szinten felügyeli a taka rítást, a karbantartást. Ez a tulajdonosi szemlélet garantálja, hogy a saját kezelésben álló területen mindenkor az Országházhoz, a hely szimbolikus jelentőségéhez és az idelátogatók elvárásaihoz méltó állapotok uralkodjanak. A kulturális örökség védelmérő l szóló 2001. évi LXIV. törvényben rögzített eszközökkel felruházott Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság arra hivatott, hogy a tér közvetlen környezetében se történhessen semmi, ami a tér, a történelmi díszletek méltóságát sérti. A Kiemelt Nemzeti Emlékhel y Bizottság tagjaként három éve gyűjtöm a tapasztalatokat, az előttünk fekvő törvénymódosítási javaslat alapját jórészt ezek képezik. Mit tartalmaz a javaslat? Mindenekelőtt a Steindl Imreprogram első ütemének lezárásához és a következő ütemek előkészítés éhez szükséges szabályokat. Az elkészült beruházás teljes lezárásához mindenképpen szükség van néhány technikai jellegű módosításra, ilyen az önkormányzatoknak történő vagyonátadás. A villamospálya, a trolivezetékek, némely közúti burkolat, a közvilágítás bizonyos elemei az állami beruházás részeként jöttek létre, de logikus, természetes helyük az önkormányzat vagyonában lenne. Elég furcsa lenne, ha például az Országgyűlés Hivatala könyveiben maradna a villamospálya téren áthaladó szakasza. A Kossuth tér re konstrukciójának előkészítésekor három Kossuth téri szobor a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában maradt: a Földművelési Minisztérium jobb szárnya előtt álló Nagyatádi Szabó Istvánszobor, valamint két díszítőszobor jellegű zsánerszobor: az Agronómus lány és a Kaszás legény. Állami tulajdonba való átvételük után nyilván ezek is megkapják azt a figyelmet, mint a tér többi szobra. A törvényjavaslat tartalmaz továbbá néhány, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság működésével kapcsolatos apró technikai módosítást is. Láthatjuk, tudjuk, hogy az elmúlt évben a települési önkormányzatok erős jogosítványokat kaptak a településkép megőrzése érdekében. A javaslatunk - a Kossuth tér, a kiemelt nemzeti emlékhely speciális, egyszeri mivolta okán, a területre már most is von atkozó speciális szabályozási környezet következetes továbbviteleként - létrehozza a kiemelt nemzeti emlékhely településképvédelmi környezete kategóriát, és e területen a kormányra bízza a településképi szabályok létrehozását. A településképvédelmi körny ezet határait kormányrendelet szabja majd meg, de a szándék az, hogy e körbe a kiemelt nemzeti emlékhely látványát közvetlenül befolyásoló ingatlanok tartozzanak. Ezek gyakorlatilag a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező két közterület, tehát a Kossuth Lajos tér és a Vértanúk tere közvetlen szomszédságát jelentő ingatlanok, a terektől nagyjából egysaroknyi távolságig. Tisztelt Ház! Kérem, hogy a Kossuth téri rekonstrukció sikerén hozzánk hasonlóan fellelkesülve támogassák javaslatunkat, a már elért eredm ények megőrzése és a továbblépés jogi megalapozása érdekében. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Halász János képviselő úr. A kormány nevében Tasó László államtitkár úrnak adom meg a szót. TASÓ LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Minden nemzet önbecsüléséhez hozzátartozik saját múltjának és saját emlékezetének tisztelete. Évezredek óta mindig a szellemi élet, a tudomány nagyjai és tudósok sz ázai próbálták meghatározni a nemzetek tudatvilágának jellemzőit. A kutatások szerint a nemzeti tudat korábban a valláshoz, az uralkodóhoz vagy földrajzi régióhoz kötődött vagy kapcsolódott. Napjainkban, azt mondják, a politikai lojalitás fejeződik ki mind inkább a „nemzet” kategóriájában.
