Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 30. kedd (229. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3452 ma, a XXI. században óriási érték, a tudás kenyeret jelent, munkát, a tudás megélhetést, boldogulást és boldogságot is jelent. A tudás átalakul a XXI. században, napjainkban még inkább, és gyorsabban, mint korábban bármikor. Ehhez mindenkinek alkalmazkodnia kell, tanárnak, nem tanárnak egyaránt. A tanári pálya nemcsak pusztán ismeret átadása, hanem lélek és szeretet is. Minden tanár egy e gyéniség, tele kreativitással és szeretettel. Mindennap kemény szellemi és idegi munkát is végeznek egyben. Ezért minden tanár csak akkor tudja kiteljesíteni önmagát, akkor tudja elvégezni a munkáját, amit választott magának egy életre, ha szabad, szuverén és kap hozzá segítséget. Ma, 2017ben Magyarországon egy pedagógus sem nem szabad, nem tud önálló lenni, és nem tud - mert nem kap semmilyen támogató környezetet - támogató környezetben dolgozni sem. 2017ben Magyarországon egy tanár a hatalom hálójában p róbál a gyerekekre koncentrálni, de a pártpolitikai ideológiával átitatott, napi fenyegetésektől sem mentes, buta, logikátlan, központosított rendszerben ezt alig tudja már megtenni. Ha belegondolunk abba, hogy az elmúlt hét évben milyen óriási terheket ra ktak a pedagógusokra, hogyan növelték sunyiban az óraszámukat, felesleges adminisztrációt kényszerítettek rájuk, pluszmunkáért szinte semmit nem kapnak; ha belegondolunk, hogy rájuk kényszerítették a megtanulhatatlan és megtaníthatatlan Nemzeti alaptanterv et, amelyben merőben csorbították a tanítás szabadságát, hogy rájuk kényszerítették a buta, semmire sem használható egyentankönyveket… - ma, 2017ben a pedagógusok 98 százaléka mondja azt, hogy nem tudja használni az állami tankönyveket. De ott a bér, amit megemeltek. De hát nem sok olyan szakma van ám az országban, ahol a beosztottaknak lényegében az adózott fizetésük jelentős részéből papírt, festéket, krétát és egyéb oktatási eszközöket kell venni. Ez a fényes béremelés már nem is néz ki olyan fényesnek. Az igazgatókat lefokozták, lenézik, butának tartják őket, nem tartják őket alkalmasnak intézmény vezetésére. Mind a gazdálkodási, mind a munkáltatói jogaikat elvették. És ha a felsőoktatásra tekintünk, lényegében politikai komisszárokat küldtek a kancellá rok személyében, csorbítva ezzel az akadémiai és a tanítási szabadságot. A magyar iskolák elvesztették az elmúlt hét évben egyéniségüket és különlegességüket. Ebben a központosított rendszerben elvész a gyerek, és elvész sajnos a tanár is. Önök téglának lá tják az iskolát, kockafejűnek a gyerekeket és vályogverőnek a pedagógusokat. De, kedves fideszesek, az iskola nemcsak téglából áll, hanem érző, érzékeny közösség, aminek lelke van, és ezt a lelket ölik meg önök nap mint nap. 2018ban, ha a választók többsé ge bizalmat szavaz az új Botkakormánynak, akkor csökkenteni fogjuk a pedagógusokra jutó terhet, és anyagilag is el fogjuk ismerni a minőségi munkavégzést. Csökkentjük a gyerekek túlterheltségét. Megszüntetjük a KLIKet. Megszüntetjük a buta állami egyenta nkönyveket. Visszaadjuk az iskolák autonómiáját, az iskolaigazgatók jogköreit szintén. Megszüntetjük a politikai komisszárokként működő kancelláriarendszert. Visszaadjuk a tanítás szabadságát és az akadémiai szabadságot. Helyreállítjuk a normális, demokrat ikus érdekegyeztetés rendszerét, és mindenekelőtt kreatív, korszerű iskolát fogunk Magyarországon csinálni. Köszönet a pedagógusnak. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm, Kunhalmi Ágnes képviselő asszony. A kormány nevében Rétvár i Bence államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Azt hiszem, pedagógusnap közeledtével egyre sűrűs ödni fognak azok a jókívánságok, amelyek a pedagógusok irányába indulnak. Innen a parlamentből is meg kell hogy köszönjük azt a munkát, amit egy életen át
