Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK: - HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP):
3316 piacszerv ezését, tudástámogatását mellé tudja rakni; hogy mindenki értse: amikor régen működött az Áfész, amitől a kisbani termelés, a háztáji gazdálkodás is életképes volt, amikor arról beszéltem az elején is, hogy az a rendszer hiányzik ma, akkor erre gondoltam, hogy annak a támogató intézményrendszernek és ezeknek az ösztönzőknek kell meglenniük ahhoz, hogy piacképesen is munkahelyeket tudjunk újra teremteni a vidéken, és erre nagyon jó alkalom vagy lehetőség az, hogy van uniós területalapú támogatás, ami ma pont az ellenkező hatást fejti ki, de ha összekötnénk a foglalkoztatással, akkor pont ösztönző tudna lenni arra, hogy újra életképes munkahelyek jöjjenek létre vidéken. A másik fontos dolog pedig az, amiről szintén volt már szó, hogy a keletkezett jövedelmet o tt kell tartani a településeken. Ma az a baj, hogy sok településen, ha különböző transzfereken keresztül is jön jövedelem, tehát akármilyen támogatásokon keresztül, szociális transzfereken keresztül, közmunkán keresztül, ha keletkezik is jövedelem, például az energiaszámlákon keresztül - rezsicsökkentés ide vagy oda, ami egyébként ráadásul a falvakat nem nagyon érintette, mert fával tüzelnek, aminek az ára csak fölfelé ment, és nem lefelé - ezek kimennek. A legszegényebb településeken, a legszegényebb térsé gekben azon gondolkodnak a szolgáltatók folyamatosan az állammal karöltve, hogy milyen trükkös megoldást lehet kitalálni, meg előre fizetett kártyákat meg mindent, mert az embereknek nincs pénzük kifizetni a számlát, miközben helyben meg lehetne termelni a z energiájukat. (22.20) Ma az állam ad egy csomó támogatást ilyen helybeli energiatermelésre, csak nem a szegényeknek, hanem a gazdagoknak. Ma olyan támogatási rendszer van, amivel a Rózsadombot meg a XII. kerületet tesszük tele napelemekkel, merthogy csal ádoknak akkor adunk támogatást, ha ők jelentős önerőt mellé tudnak tenni. Mondjuk, egy családi háznál vagy egy társasháznál minimum 5 millió forint egy ilyen beruházás, tehát akinek van 2,5 millió forintja, annak adunk még 2,5 milliót hozzá, hogy ingyenene rgiához jusson. Na, tisztelt kollégák, egyetlen fillért sem szabadna ilyen módon elkölteni. A közösségi pénzt arra kell fordítani, hogy a közösség számára hasznos beruházások szülessenek, és pont arra kéne koncentrálni, hogy a hátrányos helyzetű települése k tudják a saját energiaszükségletüket előállítani, ezáltal legyen ingyenenergiájuk, amit tudnak biztosítani a helyi vállalkozásoknak is, vagy ha megfelelő méretűre csináljuk ezeket, tehát túlméretezzük, akkor tudnak energiát szolgáltatni, amiből folyamato s bevételük van, és ebből a bevételből tudják a helyi gazdaság fejlesztését is elindítani. Ezt a példát is azért mondtam el, tisztelt képviselőtársak, mert ilyen szempontból is máshogy kell gondolkodnunk, mint ahogy eddig gondolkodtunk, teljesen mindegy, h ogy melyik kormányról volt szó. Kicsit az az érzésem, mintha a problémákat mindig megfogalmaznánk, és a hagyományos eszközökkel gondolkozunk azon, hogy hogyan lehetne egy olyan mátrixot összerakni, amitől az működőképes lesz. Felejtsük el, nem fog működni, új eszközökhöz kell nyúlni! Ezért mondtam azt, hogy szociális gazdaságra van szükség, ahol a piac nem tudott munkahelyeket teremteni, ott az államnak igenis be kell lépni, piacképessé váló munkahelyeket kell elindítani, és ehhez megfelelő támogató intézmé nyrendszer kell. Az energetikában át kell gondolnunk a támogatási rendszert, ezt a mostani, gazdagokat támogató rendszert el kell felejteni, és ezért mondtam én, hogy egy ilyen szociális zöldgazdaságfejlesztő programot kéne indítani, ami arra koncentrál, hogy a hátrányos helyzetű térségeket juttassuk ehhez az energiatermelési lehetőséghez, a meglévő agrárvállalkozásokat pedig arra kell ösztönöznünk, hogy ők is újra munkahelyeket teremtsenek, és nemcsak a mezőgazdaságban, hanem azon túl is. Ha ezeket a vált oztatásokat megcsináljuk, higgyék el, akkor jelentősen lehet javítani a vidéken élő emberek boldogulási lehetőségeit, életlehetőségeit, és nagyon sok olyan, nemcsak munkahelyet tudunk teremteni, hanem jövedelemtermelő lehetőséget is, amivel az emberek élet e elviselhetőbbé, normálisabbá válik, és ha ehhez hozzátesszük azokat a közösségfejlesztési eszközöket, amelyekről szintén sokat beszéltek, és újraépítjük a vidéki közösséget, akkor ismét a magyar falvak élhetővé
