Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK: - HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP):
3315 ELNÖK : Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik. MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Így a vitanap zárásaként egy idézetet szeretnék mondani. A GDP motorja a mezőgazdaság - ezzel kezdte Font Sándor a felszólalását, és azt kell mondanom, hogy ebben minden bizonnyal igaza van, de azért javítsuk ki, és a mai vita végén, azt hiszem, hogy ebben egyet tudunk érteni, hogy ahhoz, hogy Magyarországon mezőgazdaságról tudjunk beszélni, még nagyon sok mindent le kell tennünk az asztalra, mert ami a GDP motorja, az legfőképpen inkább ipari nyersanyagtermelés, nem pedig a min őségi, fenntartható vidéki munkahelyek alapját adó, mondjuk, többlet hozzáadott értékkel rendelkező mezőgazdaság. Így bízom abban, hogy a jövő forrásai majd olyan formában lesznek elosztva, hogy valóban egy ilyen vitanapon nem a „Modern városok” program sz ép, leendő teljesítményeit kell hallgatunk, hanem arról tudunk beszélgetni, hogy ezek a bizonyos hiányzó minőségi munkahelyek miként jöttek létre, és miként képesek majd vidéken tartani a fiataljainkat, és miként képesek megakadályozni mind a Nyugatra tört énő vándorlást, mind pedig az országon belüli migrációt, mert mind a kettő egy katasztrofális elmúlt időszaknak és politikának az eredménye, mondhatom azt, hogy az elmúlt 6070 év eredménye, és nagyon jó lenne, ha ezeket az európai uniós és hazai forrásoka t úgy tudnánk felhasználni, hogy ezt a folyamatot megállítsuk, megfordítsuk. Én bízom benne, hogy nem kell még ezen nagy logikaváltásra egy évet várni, amíg a Jobbik kormányra kerül, és most már arról tudunk beszámolni, hogy a következő hónapokban is eszer int lesznek a források elosztva, és ilyen jogszabályokkal találkozhatunk. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Harangozó Gábor képviselő úr, MSZP. HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném azzal kezdeni, hogy megköszönjem mindannyiuknak ezt a mai vitát, mert szerintem ez a mai vita lényegesen szakmaibb és nyugodtabb hangvételű volt, mint egyébként a hasonló viták szoktak lenni. Én is azzal szeretném zárni így a vita végén, hogy két olyan ré szletre, amelyre kicsit kevesebb idő maradt, és az elején, az első megszólalásomban nem volt annyira időm kifejteni, ezekre szánnám a maradék néhány percet. Egyrészt szeretnék érvelni amellett, hogy a piacképes munkahelyteremtést miért kell a meglévő agrár vállalkozások vállára ráhelyezni, miért ez kell hogy legyen a tartópillér vidéken. Mindannyian ismerjük azt a jelenséget, hogy a falvaink jelentős részénél néhány agrárnagyvállalkozó, vállalkozás - ezt sokszor akár családi gazdaságnak is hívjuk, de alapv etően iparszerű növénytermesztéssel foglalkozó, gabonával foglalkozó vállalkozások - több száz, néha több ezer hektáron kifejezetten versenyképesen megműveli a földet, ebből egész nagy nyereségre is szert tud tenni, miközben a környező faluban vagy falvakb an egyszerűen nincsen megélhetés, nincsen piacképes munka, miközben ezekben a vállalkozásokban ott van a megfelelő vállalkozási ismeret, a banki kapcsolatok, a pénzügyi ismeret, minden, ami kell ahhoz, hogy akár egy új vállalkozás is kinőhessen belőle. Áll amtitkár urak, azért kell összekötnünk a területalapú támogatást a foglalkoztatási kényszerrel, hogy egy ösztönzőt adjunk ezeknek a vállalkozásoknak, hogy ha meg akarják kapni ezt a jelentős területalapú támogatást, akkor tessék embereket foglalkoztatni. N agyon jól tudom, hogy ebbe a növénytermesztési ágazatba nem kell több ember, ide csak kevesebb ember fog kelleni, mint amennyi most van, több nem kell. Semmi baj! Csináljon egy műanyagfröccsöntő üzemet vagy egy varrodát - amiről volt szó , vagy bármit, amiben lehet az embereket foglalkoztatni, és ha az nullszaldósra jön ki, akkor is megéri neki, mert megkapja mellé a területalapú támogatást. De ha hozzátesszük azt a segítő intézményrendszert, ami ezeknek a termékeknek a megfelelő logisztikáját,
