Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - BÁNYAI GÁBOR (Fidesz):
3292 Ha úgy vesszük, hogy minden út mellé lehetett volna kerékpárutat építeni, akkor legalább 35 ezer kilométernyi kerékpárúttal kellene re ndelkezni. De az, hogy öt év alatt képes volt az ország 1200 kilométert meghaladó hosszban építeni kerékpárutat, az kiemelkedő. Ennek a tempóját lehet, hogy fokozni kell, de ennek a forrásoldalára is nagyon kemény hazai költségvetési pénzeket kell majd bef ektetni, hiszen az Európai Közösség ezt már nem fogja támogatni. (20.30) Amit szeretnék itt még megjegyzésként elmondani, nem a vitát akarom esetleg fokozni vagy vitatkozni mindenáron mindenkivel, a munkahelyteremtés fogalom kimondása sokak részéről megjel ent a vitában, mondandójában. Ez minden politikus számára nagyon jó fegyver, revolver, ha éppen úgy látja, hogy a másik oldal ezt nem jól végzi. Kérem szépen, a munkahelyteremtéssel kapcsolatos döntés egy vállalkozó részéről, hogy 1, 10, 100 vagy 200 főt, vagy akár több ezer főt foglalkoztasson, az nem megy egyik napról a másikra, ki sem lehet kényszeríteni. Még az adórendszerrel sem nagyon lehet kikényszeríteni. Számtalan ügyet tudok a saját tapasztalatomból, korábbi képviselői mivoltomból, meg a napokban is látom ezeket. Egy komoly cég, tudnék sorolni neveket, de majd egyszer talán mód lesz rá, ha reklámot is kell nekik adnom, hogy hogyan döntöttek, mondjuk, arról, hogy fölvegyenek majdan 350 embert, és elköltsenek 13 milliárd forintot egy feldolgozó építé sére. Hiszen az élelmiszeripar fejlesztése a vidék egyik megmaradási záloga. Hát, ’13ban döntötte el a vállalkozó, hogy gondolkodik rajta, és ’18 vége lesz, tehát több mint öt év eltelik, mire a beruházás megvalósul, és be tudja kapcsolni valaki a zöld go mbot, az indítógombot, hogy induljon az első jószág levágása. Óriási idő kell, míg egy vállalkozó a tőkét összeszedi, a támogatást megszerzi hozzá, a hiteleket le tudja a bankokkal tárgyalni, és mellette pedig az építéssel is rengeteget kell bajlódnia. Teh át az, hogy munkahelyteremtést kérünk számon minden kormányzati ciklusban minden kormányon, helyes, de azt tudni kell, hogy ez nem gyerekjáték. Én magam már láttam ezt. Van egy vállalkozásunk a választókerületben, nem akarok mindenáron a településre hivatk ozni, hogy én honnét jöttem, de ha már mindenki elmondta, akkor Kiskunhalas és Jánoshalma közötti településrészről van szó. Van egy magyar traktorgyártást elindítani, újraindítani szándékozó cég, családi vállalkozás. Hét éve kezdte el tervezni azt, hogy a Dutra traktor magyarországi újragyártását elindítsa. Az idén év végre készülnek el az összes engedéllyel, hogy elkezdhesse. De irgalmatlan munka lesz számukra, hogy ennek a régi magyar traktornak a modern konstrukcióját magyar technológiával, magyar knowh owval, tudással megerősítve a piacon el is tudja adni. Hiszen a versenytársak rendkívüli módon erősek, illetve a keleti szektorból, a keleti országokból, Ázsiából és Belorussziából számtalan gép érkezik, ami lehet, hogy olcsóbb, mint a magyarországi gépek . Szóval, irgalmatlanul nehéz egy komolynak tűnő céget is, egy traktorgyártó agráripari üzemet, egy agrárgépeket gyártó üzemet létrehozni. Szükség van rá, mindenki tudja, hogy kellenek a gépek, pláne magyar gép magyar munkaerőtől elkészítve, valószínűleg s ikeres projekt lehetne, de irgalmatlanul nehéz lesz elérni ott is azt, hogy emberek százai jöjjenek újra dolgozni, nemcsak azért, mert kevés a munkát vállalni kívánó honfitársunk, hanem egyszerűen irgalmatlan munka eljutni egy új munkahely megteremtéséig i s. Elhangzott az élelmiszeripar fejlesztése. Igen, itt ne felejtsük el, hogy a 2004es csatlakozás után Magyarország gyakorlatilag föladta szinte teljesen az élelmiszeriparát, mondhatni, ami vidéki kisebb térségekben megvolt még. Mindenki a növénytermeszté sbe fektette azóta a pénzét, és ennek az a következménye, hogy micsoda nagybirtokok jöttek létre az országban. Óriási hibát vétettünk, amikor hagytuk, hogy a magyar élelmiszeripart fölszámolják, mindenfajta támogatásért. Csak egy példát, amiben talán Gőgös képviselő úr is megerősít. Amikor volt a diverzifikációs program 2004 után, a cukoripar megszüntetése érdekében kaptunk 21 milliárd forint támogatást az Európai Közösségtől, hogy kifizessük a gazdákat meg az angol, amerikai cégeket. Na most, a kabai cukor gyár újraindítása 100 milliárd forintba fog kerülni, ha valaki ezt egyszer megcsinálná. Tehát 21
