Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - BÁNYAI GÁBOR (Fidesz):
3293 milliárdért odaadtuk a magyar agrárium aranytojást tojó tyúkját, és ezt sikerként könyvelték el a gazdák, hiszen kaptak támogatást egyszeri alkalommal, és után a szinte vége lett. A másik, hogy a szövetkezésekről szó esik. Én tagja voltam már három szövetkezésnek, nem voltam egyikben sem vezető, amelyiket tönkretették az orrom előtt, és kilopták a pénzeinket. Nagyon nehéz a magyar embereket rávenni ma már arra, h ogy szövetkezzenek, hiszen minden eresztékében ropog ez a rendszer. Most éppen olvastam egy nagyon régi írást, hogy még a ’30as években, a múlt század elején is, meg még egy századdal korábban, annak a vége felé mindenki Dániába járt tanulni, hogy is kéne a dán módszereket alkalmazni. A mai napig járunk Dániába, és semmit nem tudtunk megvalósítani belőle. Egyszerűen nem vagyunk rá alkalmasak. Vagy nem tudom, mi van velünk, magyarokkal, de mi a szövetkezésbe csak belebukunk, és vagy erőszakkal, vagy másképp en tartanak bennünket ott. Hogy ezt hogyan lehetne fentről vagy alulról megszervezni, nagyon nehéz. Példákat tudok felhozni, hogy mennyire nehéz egy klasszikus európai minőségű tészt, termelőértékesítő szövetkezetet létrehozni. Igaza van Sneider képviselő úrnak, bocsánat, alelnök úrnak, hogy a turisztikai fejlesztéseket hozza elő, ezen belül is a termálturizmust. Ez egy óriási lehetőség Magyarország számára. Csak jelen pillanatban a struktúra úgy alakult, hogy amikor volt az első fejlesztési időszak, abban volt rengeteg forrás a termálturizmusra és a spák, fürdők fejlesztésére. Ezt ma már nem engedélyezi az Európai Közösség, de ha valamit tényleg kellene a turisztikában fejleszteni, ez igenis beleférhet. De csak akkor, ahogy ön is mondta, hogy marketing nél kül az égvilágon semmit nem érnek ezek a fejlesztések, nem beszélve persze a szálláshelyfejlesztésről és egyéb fejlesztésről. Rengeteg minden van hátra, de ne felejtsük el azért, hogy a magyar történelem és kultúra is nagyon sok külföldit vonz Magyarország ra, nem csak a fürdőkre kell majd koncentrálni. De igen, igazuk van, ebben is nagy jövő van. Magam is ezt hiszem, és már láttam ennek soksok pozitív eredményét. Egy érdekes dolgot elmondanék, hogy azért lássuk, hová jutottunk mi például BácsKiskunban. 20 03ban még 289 ezer termelő élt, persze voltak az őstermelők is sokan, akiket megemlített itt Teleki képviselő úr. Voltak a nagyobb meg a kisebb gazdaságok. De ez 2010 elejére 29 800ra csökkent le. El kellett volna némulni a teremnek, csöndnek kéne lennie . Tizedére zuhant BácsKiskunban az agrártermelők száma, kevesebb mint hét esztendő alatt. Az európai uniós csatlakozástól nem ezt vártam én magam sem, hogy ez így fog történni. Ez történt, eltűnt a termelők 8590 százaléka, és ez brutális. Az elvándorlás is szóba jött, bántólag is, meg valaki részéről komolyabb érvekkel is alátámasztva, hogy mi miért van. 2004 májusa után, akkor Bácsbokod a választókerületemhez tartozott, abban az évben 56 fiatal meg idősebb honfitársunk ment ki, mert ki lehetett menni már NyugatEurópába, és otthagyta a falut. A következő évben megint körülbelül ennyi ember ment el. Sokan ezt várták az európai uniós csatlakozástól, hogy a szabad munkaerőáramlásnak helye van, és menni akarnak. Mentek is, pláne, akik német ajkú vidékekről s zármaztak. Az elvándorlás egyébként a mértékét tekintve az ország szegény térségeiből mindig megvolt NyugatEurópába is. A mi térségünkben, csak jelzem, 1990ben 48 ezer szavazópolgár volt az akkori választókerületünkben, BácsKiskun 10. választókerületé ben, Bácsalmás körzetében. Ez lement 33 ezerre 2006ig. Tehát brutális mértékű volt a rendszerváltás óta az elvándorlás. Ezt lehet ragozni minden irányban, de szerintem ezt nem tudtuk elkerülni. De még mindig jobban állunk, mint a románok vagy a lengyelek. És a sort zárnám, megköszönve a figyelmüket lassacskán. Teleki képviselő úrnak szeretném elmondani, ha itt lenne, de tolmácsolják neki, hogy nagyon szívesen várnám Kiskunhalasra. Nagyon komoly felzárkóztató programot indított a helyi önkormányzat, a helyi szakképzési központban, centrumban nagyon komoly számban roma, cigány lányok és fiúk tanulnak, szereznek képzettséget. Ne felejtsék el, ma már két szakmát is lehet egy 18 év körüli magyar fiatalnak ugyanabban vagy másik iskolában az első megszerzése után úgymond ingyen, nappali körülmények között megszereznie, még nem felnőttképzésben. Tehát a kapuk nyitottak.
