Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - BÁNYAI GÁBOR (Fidesz):
3291 másképp lát ja, ha még élne, elmondaná, hogy neki nagyon rossz volt az a vidékfejlesztés, amit abban a rendszerben tapasztalt. De egyébként lehet, hogy a legtöbb dologban egyet fogunk érteni. A legnehezebb kérdés sok minden más mellett persze az, hogy Magyarország vid éki térségeit milyen úthálózattal lehet elérni, illetve a közlekedés szempontjából milyen lehetőségek voltak, mentek el vagy talán lesznek a következő időszakban. Erről szeretnék pár szót mondani. Megdöbbentő számokat lehet látni, olvasni vagy tapasztalni, ha közlekedünk. Állami kezelésben 31 805 kilométernyi út van. Az hagyján, hogy ez a szám szép nagy, de mellette van 167 500 kilométernyi önkormányzati út. E kettőnek az átlagéletkora 3540 esztendő. Ez a kettő együtt majdnem ötször körbeéri az Egyenlítőt. Nem beszélve arról, hogy ebben a bődületes útrendszerben, ahogy Sallai R. Benedek képviselőtársam is elmondta, 15 ezer kilométer azonnali felújításra szorul. De még egyszer mondom, hogy azok az utak körülbelül 40 éve nem kaptak semmilyen komolyabb felújít ást, állapotjavítást. Emellett Magyarországon van egy 7600 kilométernyi megmaradt vasúti hálózati rendszer, amelynek az elmúlt hétnyolctíz évben indult meg a rekonstrukciója, ahol van még mit tenni. Az elővárosok mellett én mindenkit biztatok arra, hogy jó lenne, ha a vidéki térségekben is több vasúti felújítás, illetve vasútikocsikorszerűsítés lenne. Ennek már vannak jelei számtalan helyen, a Stadlernak is köszönhetően vadonatúj járművek, kocsik és vonatok járnak a vidéki térségekben is ott, ahol erre a pálya alkalmas. Azt is tudjuk, hogy a gyorsforgalmi úthálózatunk nagyon szép fejlődésnek indult a 2000es évek elején, és ma már 1804 kilométernyi autópálya, illetve gyorsforgalmi út áll rendelkezésre. De ez azt is jelzi, hogy nagyon sok pénzt költöttünk arra, hogy a Magyarországon átrohanó tranzit érdekében építsünk rengeteg utat, ami nekünk is jó, csak a magyarországi úthálózat felújítására nagyon kevés forrás állt korábban rendelkezésre. Volte áttörés, ez elégségese? Mindig mindenki azt mondja, hogy a burkolati hibák javítására szánt forrás kevés, de tisztelettel jelzem, hogy Magyarországon a hazai és uniós, de most már inkább csak a hazai forrásoknak köszönhetően ebben az esztendőben 1100 kilométer út lesz felújítva. Ez persze kevés, mert ha ilyen tem póban haladunk, akkor az a 15 ezer kilométernyi úthálózat, ami azonnali felújítást igényel, 1014 év múlva lesz befejezve, és lehet, hogy lesz olyan útszakasz, ami már nem tekinthető közútnak. De ez is jelentős lépés, hogy egy esztendőben eljutottunk 50 ki lométer gyorsforgalmi út építéséig, 200 kilométer főútfelújításig, 1100 kilométer mellékútfelújításig - tehát összesen 1350 kilométer mértékben , nagyon jelentős forrásokat igényel a költségvetéstől. Ez 150 milliárd forint ebben az esztendőben. Ha minden ki azonnali eredményt akarna elérni, akkor a következő évben vagy években évente 1500 milliárdot kellene költeni közútfejlesztésre, hogy legalább a legrosszabb utakat felújítsuk. Csak a költségvetési lehetőségek és a fantázia szab határt annak, hogy ki hog y szeretne, milyen sebességgel utat építeni. De jelzem, ilyen mértékű útfejlesztési csomag, ami előttünk van ebben az évben és lesz a jövő esztendőben, még nem volt. Nagyon kiemelkedő döntés, aminek nagyon sok megyei jogú város, köztük Békéscsaba, Salgótar ján és Eger is örülni fog, ha eljutunk hozzájuk a gyorsforgalmi utak építése végén, hiszen hazánk 2022ig ezer kilométernyi gyorsforgalmi út építésébe fog belekezdeni, és több mint a fele már hazai költségvetési forrás, hiszen az Európai Unió 2013 után nem támogatta a közútfejlesztésnek főleg az alsóbbrendű útépítésifelújítási programjait, azt mondták, hogy kaptunk rá eleget. De a gyorsforgalmi utak építése is 200613 között elmaradt, míg ezzel szemben Romániában nagymértékű uniós forrást vontak be az autó pályák építésébe. Nálunk ez elmaradt, és a PPPkonstrukció volt a legfőbb építési forrás, miután a mai napig 240 milliárdot fizetünk évente a PPPkonstrukciók törlesztésére. Az utakkal kapcsolatban el kéne mondanom, hogy a kerékpárútépítések mértéke - ame lyek ma már nemcsak a szórakozást, a turisztikát, hanem sok esetben munkába járást is támogatják - rendkívüli módon nőtt.
