Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz):
3287 Azt gondolom, hogy azok a törekvések, am elyek a települések lefedését szolgálják, 2350 települést jelent első körben, 60 milliárd forint európai uniós és hazai forrással támogatja a kormány ezeket a célokat, ebben vannak olyan fejlesztések, amelyek már aláírt támogatási szerződéssel rendelkeznek , így Kiskunhalas, Tiszavasvári, Gárdony, Zirc esetében. A projektek összköltsége közel 65 milliárd forint, mintegy 45 milliárd forint vissza nem térítendő és 4,6 milliárd forint visszatérítendő támogatással. Ami még ehhez kapcsolódik, ami a lakosság, az á llampolgárok terheit is csökkenti - szóltam az elektronikus közigazgatásról , a jogi akadálymentesítésre vonatkozó jogszabálymódosítási csomag, amit a Miniszterelnökség illetékes államtitkársága gondoz. Ehhez társulnak még azért olyan adómentességek, min t hogy öt évig közműadófizetési kötelezettség alól mentesek a minimum 100 megabit/szekundum sávszélességű elérést biztosító hálózatok, az áfakulcs pedig ’17ről 18ra, ’18tól pedig 5 százalékra fog csökkenni. Azt gondolom, hogy ezek a fejlesztések mindenk éppen a helyi lakosság kommunikációban való részvételének az alapját teremtik meg. A másik téma, amihez szólni szerettem volna, a szövetkezeti hitelintézetek integrációja. Ebbe azért nem kívánok most belebocsátkozni, mert vezérszónokként ezt a témá t kifejtettem a T/15375. törvényjavaslat alapján, azóta az általános vitán túl vagyunk, a részletes vita vár erre a törvényjavaslatra. Továbbra is meggyőződésem az, hogy a takarékszövetkezeti integráció - a politikai felhangokat leszámítva, amelyekkel nem értek egyet - azon üzemméretet teszi lehetővé a takarékszövetkezeti hálózatnál, amely mérethatékony nagyságokat fog előállítani. Sokan azt mondják, hogy a takarékszövetkezetek kényszerintegrációja folyik. A jogszabály nem ezt az irányt mutatja, illetve ma ga a törvénymódosítás sem erre irányul. Az a 12 nagy intézmény, amely magába foglalja majd a takarékszövetkezeteket az integráció révén, eszközhatékonyságban, üzemméretben, informatikai rendszerek optimalizálásában, mindenben arra ad alapot, hogy a vidék b ankjává váljanak ezeket a takarékszövetkezetek. A vidéki választókörzetem egyik része Dunaújváros, a másik pedig nyolc település majdnem hasonló nagyságrendet képviselve. A vidéki takarékszövetkezeti területeken, főleg Fejér megye 4es választókerületében az a kérdés merült fel, hogy nem az a gond, hogy ki a tulajdonos, hanem fontos, hogy ott legyenek azok a személyek, akikben megvan a bizalom, mert ő vezette tíz éven keresztül, öt éve, nyolc éve, ismerik a helyben lakó ügyintézőket, és azt gondolom, hogy e z jelentős mértékben bizalmi faktor, ezzel pedig szeretnének a vidéki emberek továbbra is élni, hiszen az a tapasztalat, hogy azok a pénzintézetek, amelyeknek a nevét most nem mondom, a nagyobbak, egyszerűen nem hajlandóak nyitni a településeken. Gyorsan m ég áttérek arra a részére a hozzászólásomnak, ami arra irányul, amiről nem beszéltünk ma, a vidékfejlesztés egyik, nem elhanyagolható elemére, a Leaderprogramokra. Az én választókerületemben - a képviselőtársammal együtt, közösen , amely egy Leader HACS munkacsoportot testesít meg, 342 millió forint is fontos összeg, 18 településnek és az ott élő vidéki embereknek minden fillérért fontos odanyúlni. Ezek az emberek ezeket a megtakarításaikat, ami szükséges majd a programjaik megvalósításához, takarékszövet kezetben tartják, és sok esetben a Leaderprogramok keretében megvalósuló összegeket pedig ezek a takarékszövetkezetek kezelik. Ne becsüljük le ennek a jelentőségét sem, és azt sem, hogy ha 18 település meg tud valósítani pályázatonként 58 milliós vidékfe jlesztési fejlesztéseket, az nagyon fontos, és nem a tokaji minikilátóra gondoltam természetesen. Egészen mások nálunk az elképzelések és azok az elgondolások, amelyeket ebből a programból szeretnénk megvalósítani. (20.10) Egy nagyon fontos, gyors és jó pé ldát szeretnék mondani, amit Tasó László államtitkár úr már felvezetett: 100 milliárdos közútfejlesztési program. Fejér megyében ezeket a szinergiákat sikerült úgy létrehozni, hogy az a Dunahíd, amely nem elválaszt, hanem összeköt bennünket, például olyan adottságot jelent, amit Font Sándor és Varga képviselőtársammal együtt éppen az elmúlt napokban tapasztalhattunk meg, és a másik államtitkár úr, Homolya úr tudna erről még szólni. A
