Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
3288 vidékfejlesztésnek KözépMagyarországon az egyik kifejezetten nagy projek tjét tudjuk összerakni, ha ezek a települések és a régiók összefognak, ez pedig: Kecskeméttől egészen Lepsényig, Enyingig három autópálya összekötése, ami a térségeknek, a településeknek és az ott lévő ipari tevékenységeknek és a Kecskeméttől egészen a Bal atonig terjedő régióknak ad kiváló lehetőséget. Ezt azért is szeretném mondani, a „Modern városok” programra még szeretnék egy pillanatra kitérni, mert Dunaújváros vonatkozásában például megvalósítottuk azt a kiváló, még egyszer használom ezt a szót, szine rgiát - a „Modern városok” programból egy példát hadd mondjak , hogy 4 milliárd forintból négy számjegyű utak fejlesztését a TOPba átkonvertálva sikerült megvalósítani, megoldani olyan utak felújítását, amelyeken bejárnak az emberek dolgozni a megszűnt v idéki munkahelyek helyett Dunaújvárosba, a hagyományos nagyiparba, az új ipari területekre. Ez a vidéki együttműködésnek egy kiváló példája, azt gondolom, számtalan ilyen példát lenne jó hallani a közeljövőben. Itt ezzel a példával szerettem volna zárni a hozzászólásomat, és azzal, hogy város, vidék, falu - mind a két szegmensét látva azt mondom, és még a mezőgazdaságról nem is szóltam, pedig mezőgazdasági terület a választókerületem egyik nagy része - jól összeharmonizálható, csak ehhez megfelelő programok , emberek és elhivatottság szükséges. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Teleki László képviselő úrnak. TELEKI LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezt a vitanapot talán nem itt Budapesten, az Országgyűlésben kellett volna lefolytatni, hanem vidéken. Voltak régen részországgyűlések, és nagyon fontos lett volna, mondjuk, hogy vidékre vigyük el, és ott nézzük meg a való világban, hogy mi a probléma. Nyugodt an mondhatjuk azt, hogy a jelenlegi helyzetben a vidék elveszett, és az a vidéki társadalmi különbség, ami megjelenik jelen pillanatban a különböző társadalmi csoportok közt, jellemzi a kormányzás politikáját. Azt lehet mondani, hogy a leszakadás mindennap os és jellemző jelen pillanatban a társadalmi rétegek között, és a szegényebbek az elmúlt hét évben még szegényebbek lett, ezt nyugodtan ki lehet jelenteni. Amikor a családi adókedvezményről beszélnek, akkor kik nem tudják igénybe venni a családi adókedvez ményt? A legszegényebbek, azok, akik közfoglalkoztatottak vagy éppen szociális segélyre vannak utalva. Ezért tehát nem adnak semmi lehetőséget arra, hogy kitörjenek vidéken azok az emberek, akiknek fontos lenne, hogy más társadalmi helyzetbe tudjanak kerül ni. Csak az egyik része a foglalkoztatási lába, és ha nemcsak a szegénységről beszélünk, hanem beszélünk, mondjuk, arról a népcsoportról, amelyiket én is nagyon sokszor a Magyar Szocialista Pártnak köszönhetően tudok képviselni, a magyarországi cigányságró l, akkor nem mondhatják azt, hogy a magyarországi cigányság vidéken nem volt aktív akkor, amikor lehetett, mondjuk, a rendszerváltás előtt. Nem visszasírva a rendszerváltást, de akkor a mezőgazdaságban, a téeszekben aktívan ott tudtak dolgozni roma emberek , és meg tudtak élni bérből és fizetésből. A rendszerváltást követően ezek az emberek földönfutóvá váltak, mert sem a privatizációból nem kaptak semmit, sem a földosztásból nem kaptak semmit. Egyetlenegy dolgot kaptak: ’89 és ’94 között, tehát közel négy é s fél év alatt a magyarországi romák 60 százaléka elvesztette munkahelyét, és főleg vidéken, szeretném kihangsúlyozni. Ezt soha nem hozták vissza, semmilyen KSHadatban nem lehet visszaigazolni, hogy esetlegesen a vidék politikájával vissza tudták volna sz erezni a munkahelyeiket. Ezért a kormánynak mindent meg kellene tenni, hogy a vidéki embereknek próbáljanak meg olyan lehetőségeket biztosítani, hogy a foglalkoztatáson keresztül a család fenntartását biztosítani tudják, de ezt nem látjuk, és nem csak azér t, mert jelen pillanatban a legnagyobb foglalkoztatók ma
