Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz):
3286 A másik, amire mindenképpen szerettem volna még reagálni, a Benetton. A Benetton valóban nem most kezdte a ténykedését, csak a mi időnkb en maximum céget tudott venni, meg is tette Gógánfán, aztán tönkre is tette, elvitte a teheneket, megszüntetett minden tevékenységet, csak a bérleti díjakat szedi föl valamilyen szinten. De földet venni csak azután tudtak, miután önök bemondták, államtitká r úr, hogy azért kell eladni az állami földeket, hogy ne kerüljön külföldi kézbe. Na, ez a legnagyobb problémája ennek az időszaknak, hogy az egyetlen aktív vidékfejlesztési eszköztől is megpróbáltak megválni, szerencsére az egésztől nem sikerült. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönjük. Most visszatérünk az előre bejelentett felszólalók listájához, és megadom a szót elsőként Galambos Dénes képviselő úrnak. DR. GALAMBOS DÉNES ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Kép viselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! A hozzászólásomban alapvetően két területtel szerettem volna foglalkozni, de ez most bővül még néhány területtel. Maga a téma, amely elég nagy ívet tud adni egy képviselőnek, adja az alkalmat arra, hogy szóljon oly an gyakorlatról is, ami talán jó és követendő, vagy legalábbis vitául szolgálhat. A hozzászólásom első részében arról beszélnék, amiről nem szóltunk még a vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépések keretében - részben már képviselőtársai m érintették, illetve volt szó arról is, a vidékfejlesztési programmal összefüggésben is utalt rá államtitkár úr, amikor itt volt még a teremben, de ennek a fő felelőse igazából nem a vidékfejlesztési operatív program , tehát amiről szólni szeretnék első körben, a szélessávúhálózatfejlesztések, az internetfejlesztések kérdésköre. Elöljáróban szeretnék utalni a „Szupergyors internet” programra, amelyről a kormány 2014ben döntött, hogy két évvel az Unió 2020as véghatárideje előtt, 2018 végéig minden m agyarországi háztartás, vállalkozás és közintézmény számára, amely igényli, elérhetővé teszi a legalább 30 megabit/szekundum sávszélességet biztosító internetet. A „Szupergyors internet” program célja, hogy Magyarország összes olyan fizikai címén, amit igé nyhelynek nevezünk, lehetőség legyen arra, hogy a 30 megabit/szekundum szélessávúinternetlefedettség 2018 végéig megoldásra kerüljön teljeskörűen. A hálózatfejlesztések megvalósulása hozzájárul ahhoz, hogy javuljon az elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége, növekedjen Magyarország versenyképessége, ezáltal javuljon a lakosság életminősége. Tapasztalatból tudjuk valamennyien - és itt utalok vissza a vidékfejlesztési program keretében elhangzottakra , hogy azok a területek is, ahol alig került kiépítésre villanyhálózat, de már szerencsére van, nyilván azok a területek is fontos, hogy felzárkóztatásra kerüljenek. A tanyaprogram ezért is egy üdvözlendő dolog. Ha most Font Sándor képviselőtársam itt lenne, nyilvánvalóan bólogatna hozzá. Mag am eredendően BácsKiskun megyei lévén - Kunszentmiklós és térsége - tudom azt a virágzó világot, amely annak idején a tanyai életben megnyilvánult; természetesen akkor nem internet volt. De ma már, azt gondolom, hogy ez is egy szükséges szolgáltatás azokn ak is, akik ott akarnak élethivatásszerűen élni, és higgyék el, egyre többen vannak, akik ott élnek élethivatásszerűen, és nem csak, hogy úgy mondjam, parasztwellnessnek használják ezeket az ingatlanokat, azoknak mindenképpen fontos, hogy elérhetőek legyen ek a szolgáltatások. Én azt gondolom, hogy ez a fő irány, tehát nem a tanyasiak, természetesen a tanyasi internetelérés, hanem a vidéki hálózatfejlesztés, ami azért is fontos, mert az elektronikus közigazgatás területén nemcsak az adóeljárásokban, hanem a különböző engedélyek beszerzésében és kérésében is nagyon fontos az internet használata, a szélessávúinternethasználat pedig azért, mert azok az ügyfélkapuk, amelyeket el kell érniük, nyilván időt és energiát takarítanak meg, nem beszélve arról, hogy költ séget is. A fejlesztések során felmérésre kerültek a magyarországi hálózati lefedettségek, és ez alapján 3 millió 700 ezer magyarországi címből közel 900 ezer volt a széles sávú internettel nem lefedett címek száma.
