Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS (MSZP):
3266 Azért mondtam, hogy még örültem is annak, hogy győri képviselőtársam sz ólalt fel előttem, mert ebből egyértelműen látszik, hogy itt nemcsak arról van szó, hogy nagyok a jövedelmi különbségek az ország különböző régiói között, hanem az látszik, hogy szisztematikusan szétszakították ezt az országot. Lázár miniszter úr éppen azz al dicsekedett, hogy 319 ezer forint a budapesti átlagbér. Igen. De Győrben, amiről azt gondolnánk, hogy az élen jár, az átlagbér 151 ezer forint, Szabolcs megyében meg 88 ezer forint. Megnéztem tételesen, az egészségügyre voltam fölöttébb kíváncsi. Az én megyémben, Heves megyében 126 ezer forint az átlagbér, de a fizikai munkát végzők átlagbére 59 793 forint. Zala megyében ugyanez az átlagbér, ami Heves megyében 126 ezer volt, csak 108 ezer forint, és a fizikaiak 68 500 forintot keresnek. Óhatatlanul jön a kérdés, hogy mit lehet venni egy 59 ezer forintos nettó bérből. Az a kérdés, hogy az egészségügyben fizikai munkát végző embernek, legyen az beteghordó, legyen az éppen egy kazánfűtő, 59 ezer forintos nettó jövedelme van. Teszik fel a kérdést, hogy ez nem lehet, hiszen a törvény előírja, hogy legalább minimálbéren foglalkoztatni kell, és a minimálbérnek magasabb a nettója, mint ez. Nem úgy van, képviselőtársaim, hanem úgy van, hogy 6 órában meg 4 órában foglalkoztatják ezeket az embereket, és azért jön ki 59 ezer forintra a nettó jövedelme ezeknek az embereknek! (Folyamatos zaj a kormányzó pártok padsoraiból. - Bányai Gábor: Rossz évet néztél, Lajos! - Dr. Kovács Zoltán közbeszólása.) Ezeken a területeken nyilvánvalóan látszik, nemcsak az egészségügyben, az oktatásban, a felnőttképzésben, a szociális ellátórendszerben, hogy a magyar állam GDParányosan lényegesen kevesebbet költ, mint a hozzánk hasonló fejlettségű országok, nagyságrendekkel kevesebbet költ. (18.30) A vidéki településeken, a vidéki járásokban , legalábbis a mi térségünkben már csak mutatóba lehet találni fejlesztőpedagógust, mutatóba lehet találni gyógytornászt, és a korai fejlesztést a legtöbb helyen el is felejtették, csak a fogalmat ismerik, mert hozzá szakember már nincs a térségünkben. Bes zűkült a munkaerőpiac. Ebből adódóan nyilvánvaló a kilátástalanság, nőnek az egyenlőtlenségek. Vannak olyan járások az északkeletmagyarországi régióban, és mondhatom az ÉszakAlföldet és ÉszakMagyarországot is, ahol településen belül az egyenlőtlenségi m utató 35szörös a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező emberek jövedelmét és a legmagasabb jövedelemmel rendelkezőkét tekintve, egy falun belül 35szörös a jövedelmi egyenlőtlenség. Az elöregedés egyértelmű. A településeken, főleg a kistelepüléseken kics erélődik a népesség, ugyanis az a tendencia, hogy a városi szegények az olcsó ingatlanokat felvásárolva költöznek falura, és azok a mobilitással rendelkező, valamilyen szakképzettséggel vagy konvertálható tudással rendelkező emberek pedig mennek a városok felé, vagy mennek éppen az országhatáron kívülre, és ennek következtében kicserélődik a népesség. Ennek következtében szegregálódnak ezek a kistérségek vagy mikrotérségek. Itt volt éppen az ózdi képviselőtársam, kettővel ezelőtt szólalt fel. Nemrégiben vol t egy konferencia Ózdon, és ott én magam is egy korreferátumot tartottam. Csak Ózdon, gondoljanak bele, 16 szegregátum van, az ózdi járásban 29, és a telepfelszámolási program bedöglött, gyakorlatilag semmit nem tesz a kormány annak érdekében, hogy ezeket a szegregátumokat legalább csökkenteni lehessen, ha nem is lehet egyik napról a másikra felszámolni. Ennek persze lesznek szociológiai következményei, hogy ez lesz a politika a továbbiakban is, merthogy egyértelmű a munkahelyek hiánya a kistérségekben és a mikrotérségekben. Ha kevesebb a munkahely, akkor egyértelmű, hogy elveszik a térségben az értelmiség, ha elveszik az értelmiség, akkor nyilvánvalóan a mobilak távoznak abból a térségből, és maradnak az idősek. Ha csak az idősek maradnak ezekben a falvakba n vagy mikrotérségekben, akkor le fog épülni az infrastruktúra. Ha leépült az infrastrukrúra és elment az értelmiség, akkor le fog épülni az oktatás.
