Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - KIS MIKLÓS ZSOLT, a Miniszterelnökség államtitkára:
3267 Ha mindezek leépültek, akkor pedig ott a demokratikus deficit, majd a helyi kiskirályok uralkodnak egyeg y faluban vagy egyegy kistérségben, vagy egyegy mikrotérségben. Következésképpen le fog épülni az érdekérvényesítő képesség. Ezután - mivel nem lesz érdekérvényesítő képesség - le fog még jobban épülni az infrastruktúra, még nagyobb lesz az elvándorlás, és a szolgáltatások színvonala a béka feneke alatt fog lenni. Ennek természetesen az lesz a következménye, hogy ezekben a kistérségekben, ezekben a mikrotérségekben, ezekben a falvakban még kevesebb ember fog maradni, és még kevesebb munka fog oda menni, é s még alacsonyabb színvonalú lesz a szolgáltatás, következésképpen még alacsonyabb lesz a jövedelem. Mi lehet a feladat? Azt gondolom, hogy a mobilitás csatornáit meg kell nyitni - egy. Kettő: az egyenlőtlenségeket csö kkenteni kell, olyan kormányzati politikát kell folytatni, ahol csökkennek az egyenlőtlenségek. A munkahelyteremtést újra kell gondolni, és akár állami eszközökkel is be kell avatkozni, mert elnéptelenednek ezek a települések, és a vidék meg fog halni. A l akhatási feltételeket javítani kell, és a szegregátumokat fel kell számolni. A közösségi közlekedést kell fejleszteni, abba sokkal több forrást kell beletenni. A felnőttképzést és az átképzést bővíteni kell. A szociális szolgáltatásokat fejleszteni kell vi déken, és az egészségügyi alapellátást kell erősíteni. Elhallgatom akár reggelig is Rétvári Bencét arról, hogy milyen csodákat műveltek az egészségügyben, de tudják, kedves képviselőtársaim, nincs már háziorvos az abaúji kistérségben, nincs háziorvos a Fel sőJászságban, az abaúji kistérségben minden háziorvos az alapellátásban nyugdíjas, és a nyugdíjas háziorvosok több mint 70 százaléka elmúlt 70 éves. Öt év múlva ott nem lesz ellátás, miközben elöregedik az egész térség. Mi azt gondoljuk, hogy GDParányosa n az oktatásra legalább 2 százalékkal több forrást kell fordítani, az egészségügyre 34 százalékkal több GDParányos forrást kell fordítani, az átképzésre még legalább 2 százalékkal többet, a szociális védelemre legalább 8 százalékkal GDParányosan több pé nzt kell fordítani, és a közösségi közlekedésre is legalább 2 százalékkal többet kell fordítani. Kérdezhetik persze az ilyen bázisszemléletű, közgazdaságtudományt művelő emberek, hogy minderre honnan lesz pénz. Hát, többek között, amit elmondott képviselő társam, nem kell Orbán Viktornak a Várba költözni, nem kell közel 200 darab lőteret építeni, nem kell a kisvasútra tízmilliárdokat fordítani, mert nem utazik rajta senki, és reggelig tudnánk sorolni, hogy mire nem kéne költeni a kormánynak, és hol van a he lye ezeknek a forrásoknak. Ennek a pénznek a vidéki népességnél van a helye. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Köszönöm. A kormány nevében Kis Miklós államtitkár úr kért szót. Tessék! KIS MIKLÓS ZSOLT, a Miniszterelnökség államtitkára : Tiszt elt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Köszönöm szépen jómagam is az ellenzéki pártoknak azt a kezdeményezését, hogy a vidéki élet számára oly fontos gazdasági és társadalmi kihívásainkról egy ilyen vitanapon is szót ejthetünk. Mint ahogy miniszter úr is ut alt rá, érezhető, és arra kérem önöket is, hogy ezt kicsit globálisabb kontextusban is nézzük meg, milyen kihívások előtt áll Magyarország, milyen lehetőségei vannak, milyen célokat akarunk magunk elé helyezni, és ezt nézzük meg úgy is, hogy a globális fol yamatoktól bizony nagyon nehéz mentesülni és függetlenedni. Nagyon sok szó esett itt a mai nap folyamán olyan célokról, mint például a munkahelyteremtés, az infrastruktúra fejlesztése, oktatás, egészségügy. Ne felejtsük el, amikor például a társadalmi külö nbségek egyenlőtlenségéről beszélünk, és említettem már, hogy a globális kihívásokkal szembesülünk, ez a kettő együtt jár, és bizony nemcsak Magyarország találkozik ezekkel a kihívásokkal. Ha megnézzük a fejlett vagy a hozzánk képest jóval fejlettebb vagy akár nagyobb gazdasági erővel bíró országokat is, bizony ott is ugyanezek a társadalmi különbségek előjönnek, és ott is egyre inkább növekszik a szegényebbek és a gazdagabbak közötti különbség, tehát ez nem magyarországi sajátosság. Arra kérem önöket, hogy ne is próbálják meg azt sugallni, hogy az elmúlt évnek ez a következménye, mert ez bizony nem a magyar kormány munkájának következménye,
