Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - GELENCSÉR ATTILA jegyző: - ELNÖK: - HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
3217 képes azt befolyásolni, hogy egy kistelepülésen a népesség eltar tó képessége és megtartó képessége a valóságban hogyan alakul. Azt gondoljuk, általában a Fideszre és a KDNPre ez jellemző, hogy a magyar állam kezében vannak olyan eszközök, amelyekkel be tud avatkozni egy település életébe. Például nagyon nagy kérdés az , és ha nem politikai vagy pártpolitikai vita síkján tekintünk erre a kérdésre, érdemi megbeszélést is érdemelhetne, hogy vajon a magyar állam rendelkezésére álló eszközök hogyan kerülnek kistelepülési közösségben elosztásra vagy újraelosztásra. Januárban azt hallottam a mínusz 2025 fokos hidegben a Kossuth rádiót hallgatva, hogy vannak olyan települések, ahol az emberek nem tudtak mivel tüzelni. Gyorsan megnéztem, hogy az érintett település hol van, és azzal szembesültem, hogy az érintett település egy ha talmas állami erdőgazdaság közepén fekszik. Felmerült bennem a kérdés: hogyan lehet az, hogy a Kossuth rádióban azt hallgatom, hogy emberek nem tudnak mivel fűteni, miközben az állam kezében több ezer hektáros erdőgazdaság van (Zaj az ellenzéki padsorokban . - Gőgös Zoltán: Egymillió!) a település határában. Bocsánat, ha megengedik, szeretném befejezni a mondandómat! Tehát csak azt vetem fel, hogy az, hogy az állam a kezében lévő eszközöket hogyan használja, meggyőződésem és megítélésem szerint számos lehető séget tartogat még a jövőre nézve. Komoly parlamenti vita és jó néhány konszenzusos pont után 2012ben fogadta el az Országgyűlés a nemzeti vidékstratégiát, amely messze nemcsak a mezőgazdaságról szólt, a természeti erőforrások, ökológiai értékek megőrzésé ről, az életképes agrártermelésről, a biztonságos élelmiszer előállításáról, a vidéki létezés gazdasági alapjainak megteremtéséről, vidéki foglalkoztatottságról. Nem fogom most kötelezően felmondani azt a penzumot, azt az információmennyiséget, amit ebben a Házban mindenki ismer, hogy a kistelepülésektől ezermilliárd forintnyi adósságot vállalt át az élet szervezése kapcsán a magyar állam 2010 után. 73 500 forint volt a minimálbér 2010ben, most pedig 138 500 lesz 2018ban. Ez csak azért fontos, mert 80090 0 ezer olyan ember van, aki minimálbérből él, és döntő többségük nem Budapesten, nem a nagyvárosokban, hanem vidéken és kistelepüléseken éli a hétköznapjait. A vidéki településeken messze 10 százalék fölött volt a munkanélküliség. Ma az országos átlag 4,5 százalék, de ha valaki leválogatja ebből a 2800 község besorolású települést vagy a kisebb városokat, akkor láthatja, hogy ott is érdemi és jelentős javulás van. A nagyvárosokban a munkanélküliség 3 százalék alatt van, de ez azt is jelenti, hogy a kistelep ülések esetében vagy a rendkívül kicsi települések esetében is 45 százalék körüli munkanélküliséggel tudunk számolni. (Gőgös Zoltán: Sokkal több!) Azt pedig különösképpen figyelemfelhívásnak szánjuk, hogy 470 ezer bűncselekményt követtek el Magyarországon 2010ben, tavaly 272 ezer bűncselekmény elkövetésére került sor, miközben 2006 és 2010 között ebben a házban sokszor elhangzott, sőt vannak, akik akkor még gárdát szerveztek a közbiztonság védelme érdekében, az állami erőszakmonopólium megbontása érdekéb en, sokszor elhangzott, hogy a magyar állam nem képes (Dr. Staudt Gábor: Ne gusztustalankodjon!) az emberek… Most már gusztustalan ez a hivatkozás, látom, fáj önöknek. De én emlékszem még azokra az időkre, amikor itt mellényben ültek emberek. Ahhoz képest messzire kerültünk. De ezt csak azért hoztam szóba, bocsánat… (Nagy zaj a Jobbik padsoraiból. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Bocsánat, bocsánat, kedves jobbikos képviselőtársaim! Nem a politikai úton megtett különbségekre akartam felhívni a figyelmet , hanem arra, hogy 2006 és 2010 között vidéken a magyar állam képtelen volt a biztonságot garantálni, ezért szerveződtek közösségek annak érdekében, hogy a közbiztonság helyreállítására sor kerüljön. Ma a magyar állam mindenhol, 5000 rendőr felvételével, s zemélyes jelenléttel próbálja garantálni a közbiztonságot, ennek köszönhetően egyre több olyan település van, ahol radikálisan visszaesett a lopások száma. Az is egy figyelemre méltó statisztikai adat, hogy hány olyan település van Magyarországon, ahol nem volt rablás 2015ben és 2016ban, mert a vidéken való élethez, a
