Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - Dr. Staudt Gábor (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Kinek, mit és miért engedett el tavaly a NAV?” címmel - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3166 Az Egyesült Államok tekintetében több mint három hete várja a magyar kormányzat a hivatalos vál aszt, több mint három hete nincs főtárgyaló kijelölve sem szövetségi, sem tagállami szinten, így a tárgyalások kizárólag a budapesti amerikai ideiglenes ügyvivővel zajlanak. A szakértői munkacsoport minden érintett egyetemmel konzultál. Az eddigi tapasztal atok azt mutatják, hogy a CEUt leszámítva minden rektor vagy dékán a kérdést technikainak tekinti, nem politikai ügyként kezeli, és a felsőoktatási törvényben foglaltaknak meg kívánnak felelni. A megoldások keresésében érdekeltek. A miniszterelnöki megbíz ottnak nincs arra vonatkozó felhatalmazása, hogy az elnökiminiszterelnöki találkozót ebben a minőségében, ahogy ön fogalmazott, kierőszakolja. Köszönöm figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.) Dr. Staudt Gábor (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Kinek, mit és miért engedett el tavaly a NAV?” címmel ELNÖK : Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Staudt Gábor, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági min iszterhez: „Kinek, mit és miért engedett el tavaly a NAV?” címmel. Staudt Gábor képviselő urat illeti a szó. DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A napokban számolt be a sajtó arról a tényről, ho gy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a tavalyi évben 637 milliárd forintnyi követelésről mondott le, amelyet azzal indokolt, hogy már nem számít annak behajtására, ezeket a tartozásokat bizonyosan nem tudják behajtani a jövőben. Ezt a tényt egyébként az adóhiva tal 2016os évkönyvében található adatok alapján tették közzé. Amennyiben megnézzük az előző éveket, 2013ban 57 milliárd forintot, 2014ben 70 milliárd forintot, 2015ben pedig 157 milliárd forintot engedtek el, vagyis a számok tükrében a tartozások eleng edésének összege folyamatosan és nagymértékben növekszik. Emellett meg kell említeni azt a tényt is, hogy a NAV a tavalyi évben feleannyi felszámolást kezdeményezett, mint 2015ben, ezeknél a cégeknél az adótartozás összege 208 milliárd forintot tett ki. F ontos azt is leszögezni, hogy a tavaly elengedett 637 milliárd forint közpénz, vagyis az lett volna, ha sikerült volna egyáltalán behajtani. A fent említett tények alapján jogosan merül fel a kérdés, hogy mi indokolta a tavalyi évben a rekordmértékű tartoz ásról való lemondást a NAVnál. Érdekelne az is, hogy pontosan ki jogosult dönteni ezekben az ügyekben, vagy úgy is kérdezhetném, hogy ki fogja viselni a politikai felelősséget, ha egy jövő évi kormányváltás után kiesnének a csontvázak a szekrényből, és ki derülne, hogy haveri cégek olyan tartozását is elengedték, amelyek egyébként behajthatóak lettek volna. Ebben kérem államtitkár úr érdemi válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő ú r. Tisztelt Országgyűlés! A kérdésre Tállai András államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára már 1991től a XLIX. csődtörvény lehetővé teszi a követeléslemondás intézményét. Azonban ezzel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hosszú éveken keresztül nem élt, mígnem 2014ben történt egy törvénymódosítás, amely lehetővé tette, hogy eredménytelen végrehajtás esetén a nyilvántartásból a követeléseket törölni lehessen, hiszen ezek a követelések azok, amelyekben
