Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 19. péntek (226. szám) - Egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK:
3139 Az Európai Unióban az adott ország munkaerőpiacára és foglalkoztatási viszonyaira az jellemző, hogy teljesen általános az, hogy ha az adott országban a munkavállalók arányát 100 százaléknak tekintjük, akkor abból körülbelül 10 százalék nem az adott országban dolgozik, hanem szerte Európában. Spanyolok, németek, csehek, szlovákok, lengyelek. És ott van baj, ahol az adott uniós országban ez az arány már j elentősen több mint 10 százalék. Ezért jelent ez komoly problémát Bulgáriában vagy Romániában, mert ott egyébként az ottani munkaerőpiachoz képest sokkal nagyobb számban, nagyobb arányban vannak románok vagy bolgárok, akik nem otthon dolgoznak. De a 10 szá zalékos arány egy teljesen normális európai, az egységes tőkepiacból, az egységes munkapiacból, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásából következő jelenség. Persze lehetne ezt adminisztratív okokkal magyarázni, de a helyzet az, hogy olyan ágazatokban is ez a helyzet, ahol a fizetések Magyarországon nem sokban különböznek a más európai országokban elérhető fizetésektől, ha figyelembe vesszük egyébként, hogy a megélhetési költségeket is valamilyen módon arányosítani kell. Mert teljesen nyilvánvaló, hogy az igazi jövedelmi különbség ott van, hogy én angliai fizetést kapok, de magyarországi egzisztenciális költségekkel építem az egzisztenciámat. Mert egyébként Angliában sem a dúsgazdag emberek dolgoznak a McDonald’snál. Csak ha angol, és ott dolgozik a McD onald’snál, akkor természetesen, ha az angol megélhetési költségeket nézzük, akkor az nem egy jó pozíció. (Szilágyi György: Nem voltál még angol közértben.) Tehát ebben az értelemben olyan ágazatokban is mennek külföldi munkavállalásra magyarok, ahol egyé bként meg lehet nézni, hogy fajlagosan nem jobbak a fizetések. Tapasztalatért, lehetőségért, kapcsolatért, egy csomó minden miatt. Ezt úgy láttatni, mint valamifajta katasztrofális gazdaságpolitika eredményét? Aki ezt csinálja, az egyszerűen nem érti az Eu rópai Unió gazdasági működését. Tényleg nem érti, és fogalma sincs arról, hogy az emberek motivációi és a munkaerőpiac hogyan működteti ezt az egész rendszert. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Végezetül csak annyit szeretnék mondani, miután ez tényleg önkéntes, én is abból indultam ki, aki ezzel nem ért egyet, az ne lépjen be. Ne csináljon nyugdíjasszövetkezetet! Semmiképpen sem. Mert ez csak egy lehetőség. Szeretném természetesen mentesíteni a kormányt, mert lehet, hogy az ellenzéki képviselőtársaim ezt nem hiszik el, mert ők maguk nem csináltak még ilyet, ez teljes mértékben egy képviselői indítvány. Semmi köze a kormánynak az indítványhoz. (Heringes Anita: Nem hisszük el.) Ezt az indítványt a Szövetkezeti Kutató munkatársaival együtt közösen dolgoztuk ki, elég ho sszan dolgoztunk rajta. (Heringes Anita: Tudjuk, hogy kikkel dolgoztátok ki.) Azért gondoltuk, hogy magukat a nyugdíjasokat kérdezzük meg egy nyugdíjaskutatás formájában, mert megbízhatóbbnak gondoltam a nyugdíjasok véleményét, mint egyébként néhány, ny ilvánvalóan politikailag mérhetetlenül elkötelezett nyugdíjasszervezet vezetőjének a véleményét. Hiszen nem véletlen, hogy akiket itt idézgettek, mind meglehetősen jelentős pártkötődéssel rendelkeznek. Az átlagnyugdíjas véleménye ebben az értelemben sokkal többet nyom a latban. Én kérném a parlamenti képviselőket, hogy szavazzák meg ezt a törvényjavaslatot, a szövetkezeti törvény módosítását. Ha támogatják, és ebből bármifajta eredményt elérünk, az természetesen a magyar parlament sikere, mert egy olyan tör vényjavaslatot csináltunk, ami egy jól működő rendszert valósít meg. Természetesen, ha a dolog nem sikerül, az az előterjesztők felelőssége. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Kósa Lajos frakcióvezető úr . Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig volt lehetőség.
