Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 22. szerda (201. szám) - A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a tiszai hajózásról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
296 MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egyezmény lehetővé teszi a Tisza folyón történő szabad hajózást minden ország számára, függetlenül attól, hogy az úszó létesítmény milyen lobogó alatt közlekedik. Az egyezmény megkötésével Magyarország és a Szerb Köztársaság megtette az első lépést ahhoz, hogy a Tisza folyót a jövőben a transzeurópai közlekedési hálózat részévé integrálják, s a harmadik országokra is kiter jedő szabad hajózás útjában álló adminisztratív akadályokat feloldják. A Tisza nemzetközi vízi úttá nyilvánítása hozzájárulhat az érintett régió gazdasági, turisztikai fejlődéséhez, továbbá a belvízi úton történő nemzetközi áruszállítás megkönnyítéséhez és növekedéséhez. Ezeknek a figyelembevételével az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja támogatja az előterjesztés elfogadását. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Ander Balázs képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy teljes mértékben támogatható törvényjavaslat, illetve nemzetközi megállapodás fekszik előttünk, viszont sajnos olyan dologról szól, ami a gyakorlatban jóformán nem is létezik. A folyami áruszállítás, a belvízi hajózás márpedig egy nagyon fontos dolog lenne Magyarországon sokféle szempontból is, és ilyen alkalom kapcsán erről muszáj beszélni. (13.00) Ugyanis ez az az áru szállítási mód, ami a legkörnyezetkímélőbb, ami fajlagosan egyébként a legolcsóbb, ez az, ami a legkevésbé terheli meg a környezetet, a balesetveszély, a közlekedésbiztonság szempontjából is a leginkább támogatható szállítmányozási mód. Érthetetlen éppen e zért, hogy Magyarország erre az ágazatra, erre a szállítási módozatra nem figyel oda kellő mértékben. Hiszen ha megnézzük, hogy jelen állás szerint hogyan alakult a dunai vagy éppen a tiszai hajózás Magyarországon, akkor azt kell látni, hogy a kapacitásain khoz, a lehetőségekhez képest messze alulteljesít az ország. Ugyan jól tudom, hogy történt kikötőfejlesztés az elmúlt években mintegy 50 milliárd forint értékben, de ez a kikötőfejlesztés, amely teljes mértékben támogatható módon történt, tulajdonképpen ha sznot nem hajt, mert a belvízi áruszállítás Magyarországon pang. Ha visszatérünk a Tiszára, akkor mindenképpen meg kell említeni, teszem azt, a Szeged melletti tápéi egykori hajógyár történetét, ami nagyon jól megvilágítja, hogy mi törté nt Magyarországon a rendszerváltás óta, illetve mi nem történt az azóta eltelt 27 esztendőben. Ez a hajógyár fénykorában még 360 embert foglalkoztatott, ez 1990re mindössze 90 főre apadt. Aztán azóta szinte teljes mértékben elenyészett, pedig valamikor it t 1500 tonnás uszályokat gyártottak, a lengyel meg csehszlovák hadsereg számára gyártottak pontonhidakat, itt százfős hajókat készítettek. Mindez a munkakultúra, mindez a gyártástechnológia, tapasztalat jóformán az enyészeté lett a rendszerváltás bűnös hib áinak következtében. Ebből kellene valahogy feltápászkodni, innét kellene valami olyan szintet elérni, ami az ország számára egyébként sok hasznot hajthatna. Ha nemzetközi kitekintést teszünk, az összes áruforgalom kapcsán elmondható, hogy például Hollandi ában ez eléri a 30 százalékot, harmincegynéhány, 32 százalékot az áruforgalmon belül. Nagyon magas a belvízi szállítmányozás aránya Belgiumban, de még Németországban is tízegynéhány százalékkal találkozhatunk. Ott van Románia is - hogy a térségből is megem lítsek egy államot , ahol ez 10 százalékos részarányt képvisel. Magyarországon az egy évben megmozgatott nagyjából 280 millió tonnányi áruból mindösszesen csak 3 millió tonnányit szállítanak el a belvízi árufuvarozás során. Ez pedig hellyelközzel az össz es árumennyiségnek csupán csak a 3 százalékát, akörüli mennyiséget jelent, ami harmatgyenge eredmény. Egyébként sajnos el kell mondani, hogy mind a vízszabályozás
