Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 22. szerda (201. szám) - A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a tiszai hajózásról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
297 tekintetében, mind pedig az előbb felvázolt folyami szállítmányozás tekintetében bizony Magya rország a legutolsók között kullog európai összevetésben. Kellene ezen változtatni! Viszont ehhez a mentalitáson is kellene változtatni, és le kellene dönteni bizonyos tabukat, mert Magyarországon, ha azt mondjuk ki, hogy igenis szükséges lenne a vízlépcső k megépítése ahhoz, hogy mondjuk, a Duna 340 napon át hajózható legyen, akkor bizonyos sötétzöld körök egyből felhördülnek és azt mondják, hogy ez az elképzelés az ördögtől való, holott talán a Duna vagy éppen a Tisza medencéjében élő emberek érdekét is fi gyelembe kellene venni. Jól tudom egyébként, hogy nagyon aranyosak a kecsegék, amelyeket a tiszai vízlépcső kapcsán féltenek, de tényleg tekintettel kellene lenni a KeletMagyarországon élő százezrek, milliók igényeire is. Amikor államtitkár úr azt mondta, hogy nemzetközi útvonallá kellene fejleszteni a Tiszát, ami egyébként teljes mértékben támogatható a Jobbik részéről, akkor ezt a dolgot tovább kell gondolni, mert jelen állás szerint ez így nem fog működni. Az 1 méter 20 centis nyári vízállás teljesen al kalmatlanná teszi a Tiszát arra, amit az államtitkár úr felvázolt, hogy hajózható legyen Tokajig. Ebből így semmi nem lesz. Fel kellene vetni a csongrádi vízlépcső kérdését. (Dr. Józsa István: Így van, támogatom!) Nagyon szépen köszönöm, képviselőtársam, j ött egy támogató hozzászólás. Ha ezt a kérdést felvetjük, akkor valóban komolyan lehet majd tárgyalni az ilyen nemzetközi egyezményekről is, egészen addig egyébként az egész a levegőben lóg, nagyon szépen hangzik, viszont semmiféle alapja nincs ennek az el képzelésnek. Ugyanez lenne a helyzet a Dunával kapcsolatosan is. És hogy miért beszélek a Tisza kapcsán a Dunáról? Csak azért, mert komplexitásában kellene szemlélni ezt a dolgot, és tiszai hajózás, ki kell mondani, nem lesz akkor sem, ha nem épül meg a Du naTiszacsatorna, amely több más kérdésre is választ adna, például a homokhátság elsivatagosodására. Ha ez nincs, ha nincsenek ilyen beruházások, ha ezeket nem merik önök felvállalni, mert félnek bizonyos lobbikörök erejétől, akkor az elképzelések mind ha mvában holtak maradnak. A Duna kapcsán is kimondja a Jobbik, hogy igenis három vízlépcsőre lenne szükség ahhoz, hogy azokat a nemzetközi számokat meg tudjuk közelíteni, amelyek mondjuk, Németországra jellemzőek a belvízi áruszállítás tekintetében. Ha itt v alaki környezetvédelmi okokat hoz fel ellenérvként, akkor gondolni kellene a német vagy az osztrák példára, amely államokat tényleg nem lehet tekinteni valamiféle környezetromboló és a saját környezetükkel mostoha módon bánó államoknak. Hozzá kell tenni, h ogy a Dunát belépcsőzték, és több tucat vízlépcső, illetve ehhez kapcsolódó erőmű van a Dunára telepítve. Ezen kellene elgondolkodni; meg azon is, hogy ha már Kárpátmedencéről és egységes magyar belvízi hajózásról beszélünk, ennek a felfuttatásáról, akkor milyen koherenciazavar van aközött, amit az államtitkár úr egyébként felvázolt, és még egyszer mondom, a Jobbik frakciója csak támogatni tudja, és a között az elképzés, illetve a között az álláspont között, amely mondjuk, a Baranya, illetve a Somogy megye i közgyűlés álláspontját tükrözi. Ezen közgyűlések nemrégiben mondták ki, hogy nincs szükség a drávai vízi útvonal fejlesztésére, illetve ottani vízlépcsők építésére. Megint csak szembemegyünk a szomszédokkal egy olyan ügy kapcsán, amiben inkább kellene ve lük kooperálni és nem kapásból nemet mondani ezekre az elképzelésekre. A horvátok öt vízierőművet terveznek a Drávára, ezt a fideszes többségű baranyai, illetve Somogy megyei közgyűlés kapásból lesöpörte, nem is hajlandóak egyébként erről se szakmai, se tá rsadalmi vitát folytatni. Azt mondják, hogy nem kell, anélkül, hogy megkérdeznék az ott élő embereket, mik is azok a valós igények, amelyeket ők ott elképzelnek saját élőhelyükön. Muszáj lenne fejleszteni a hajózást. Még egy plasztikus példát azért hadd mo ndjak el! Ha csak 20 centit csökken Magyarországon, mondjuk, a Duna vízállása, akkor ez egy 1500 tonnás hajó, uszály kapcsán máris azt jelenti, hogy 30 darab 30 tonnás kamiont rászabadítanak az amúgy is túlterhelt közutakra. Ez megengedhetetlen! Ha talán k örnyezetvédelmi szempontokról úgy beszéltem előbb, ami nem mindenkinek tetszik, pedig higgyék el, hogy össze lehet egyeztetni a környezetvédelmi szempontokat és a társadalmigazdasági igényeket is, akkor hadd utaljak éppen a Levegő
