Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 18. csütörtök (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
2923 Sikerült ezt úgy, hogy a szegénység nőtt az országban. (Dr. Vitányi Istvánnak:) Ezek tények, képviselő úr. De nyugodtan elmondha tja majd később. Az M1en nyilván nem fog ilyeneket hallani, nyugodjon meg, a propagandájuk sulykolja majd azt, amit önök mondanak, semmilyen propagandatelevízióban nem lesz ellenzéki vélemény érdemben, úgyhogy a választói előtt majd nem kell ennyire agili san védenie a költségvetésüket. A szegénység nőtt, a legszegényebb 10 százalék és a leggazdagabb 10 százalék között majd’ tízszeres már a különbség. Ez nagyjából nyolcszoros volt a kormányváltáskor, tehát ebben a tekintetben is nagyon romlott a helyzet. A minimálbér vásárlóerejéről, amiről önök nem szeretnek beszélni: a 2010es bázishoz viszonyítva, tehát azt 100 százaléknak tekintve a vásárlóerő csak 2016ra érte el azt a szintet, amit 2010ben képviselt. Ez is tény, konkrét számok, akármit is mondanak ado tt esetben a propagandatelevíziók és a propagandamédia. Az a helyzet, hogy önök megadóztatták a minimálbért, és 2016ig gyakorlatilag nem igazán őrizte a reálértékét sem a minimálbér. Ezáltal nyilván a szegénység nőtt Magyarországon. Itt mondanám el, hogy a régiók versenyében látszik Magyarország lecsúszása. Tulajdonképpen a régiós versenyképességi adatokat összevetve láthatjuk azt, hogy mi lesz a következő évtizedekben Magyarország gazdaságával és a társadalommal, hogy fognak élni a magyar emberek - ezt el őrevetíti. Három paraméter szerint veti össze a régiókat az Európai Unió versenyképességi listája, az egészségügy, az oktatás helyzete, illetve az innováció tekintetében. Hát, szörnyű a kép, mind a hét magyar régió rontott a 2016os mérések szerint 2013ho z képest. Tehát mind a két időpont az önök kormányzása idején van. A hét magyarországi régióból négy az utolsó húszban található az összesített adatok szerint. Itt felhívnám a figyelmüket egy adatra, ami egészen elképesztő: az egészségügy paraméterében 263 régióból 262. az északmagyarországi régió. Ezt azért is hangsúlyozom külön, mert Miskolc országgyűlési képviselőjeként látom azt a helyzetet, amivel a térség egészségügye küzd, az áldatlan állapotokat, a várólistákat, a hatalmas sorokat és az egyre növekv ő szakdolgozói és orvoshiányt. Azt szeretném mondani önöknek, hogy az egészségügy a legnagyobb probléma ma minden mérés szerint, amit a választók érzékelnek, megoldásért kiált és nem toldozgatásértfoldozgatásért, hanem valódi, érdemi forrásnövekedésre van szükség, különösen azokban a térségekben, amelyek eleve nehezebb sorsúak. Botrányos az, hogy az északmagyarországi régió utolsó előtti ebben a paraméterben, már a bolgár és a román régiók is előzik. Elfogadhatatlan ez tehát. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) S nyilván elgondolkodhatunk az oktatás számairól, hogy miért jutottunk ide az elmúlt hét évben, hány és hány felszólalás volt itt ellenzéki részről a tankötelezettség korhatárának leszállítása ügyében, azért, hogy a szegényebb tanulók nem jutnak el a felsőoktatásba - ez mindmind mekkora problémát okoz , az innováció kapcsán pedig nem igazán látni a kitörési pontokat. Megemlíteném azt, hogy a forint megdöbbentő módon 17 százalékot gyengült az elmúlt hét évben , ezért is egyértelműen a kormány, Matolcsy György felelős konkrétan, részben gazdasági miniszterként még 2013ig, illetve azóta jegybankelnökként. S jól látszik, hogy az emberek terhei is nőnek. A 2010 óta eltelt időszakban a GDP arányában a közterhek 37, 5 százalékról 39,2 százalékra növekedtek. Persze, közben a nagyobb jövedelműeknek kedvezőbb lett a helyzetük, de mint már említettem, a minimálbért megadóztatták, az áfakulcs Európacsúcs, változatlanul 27 százalékos. Többször javasoltuk, hogy az alapvető élelmiszerekre egy kedvezményesebb, 5 százalékos áfakulcsot vezessenek be, hiszen ez nagyon segítené a legnehezebb sorban élőket. Hát, elég lassan látjuk ezt visszaköszönni a költségvetésben. Ennek kapcsán nyújtottunk be most is módosító indítványokat. A m unkabérből, a minimálbérből és a bérminimumból élők adóterhei a legnagyobbak közé tartoznak az Európai Unióban és az OECD térségében. Itt hangsúlyoznám megint, hogy a legalacsonyabb keresetűeken van a legnagyobb teher, és különösen nőttek az ő terheik.