Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 18. csütörtök (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
2922 ELNÖK : Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Varga László képviselő úrnak. DR. VARGA LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Ti sztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt 27 évben a költségvetés mindig valahol bizalmi kérdés volt a kormánypárti képviselők részéről. Volt olyan a kilencvenes évek elején, amikor ezt az akkori miniszterelnök el is mondta a kormánypárti képviselőknek, hogy teki ntsék bizalmi kérdésnek a költségvetést. Magyarán, a kormánypárti képviselők támogatják a költségvetést, gyakorlatilag kivétel nélkül, az ellenzékiek pedig nyilván a költségvetés gyenge pontjaira próbálnak rámutatni. Ez valahol természetes így. Ugyanakkor azt gondolom, egy vitának lehet olyan értelme, hogy adott esetben a kormánypárti képviselők elgondolkodnak azon, amit az ellenzéki képviselők mondanak, vagy legalább mérlegelik azokat a szempontokat is, amiket az asztalra tesznek, esetleg szakítanak az elm últ hét év hagyományaival, és megpróbálnak ellenzéki módosító indítványokat is befogadni a költségvetésbe, ha már önök szerint ennyire jó. Néhány olyan szempontot mondanék a felszólalásom elején, elsősorban a makroszámokhoz, amelyek talán egy picit más meg világításba helyezik a költségvetést, és ellentmondanak annak a hurráoptimista hangulatnak, amit önök próbálnak itt az elmúlt napokban kelteni. Először is, amikor a GDP növekedéséről beszélünk, mindig érdemes megnézni azt, hogy milyen helyzetben van Magyar ország a régiós versenytársaihoz képest, a környező országok hogyan tudtak növekedni, milyen viszonyban van ez a magyar GDPnövekedés adataival. Ha ezt összevetjük a 2016os adatok tekintetében, akkor láthatjuk, hogy nem volt olyan régiós versenytársunk, a mely rosszabb számot produkált volna a GDPnövekedés tekintetében, az Eurostat adatai szerint konkrétan. Az Eurostat adatai tekintetében több százalékpontos lemaradás van a növekedésben. 2,2 százalé kot mutatnak ezek az adatok Magyarország tekintetében, de említhetném a 3,5 százalékos horvát növekedést, a 4,1 százalékos bolgár növekedést, vagy ami egészen meglepő szám, 5,1 százalékos növekedést sikerült produkálnia Romániának, de minden más versenytár sunk, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia jobban növekedett. Ez azt jelenti, hogy a lemaradásunk nő egy olyan időszakban, amikor gyakorlatilag egész Európa GDPje, bizonyos déleurópai országok kivételével, növekszik. Magyarország viszont nem t udja ezt az időszakot felzárkózásra használni, hanem a leszakadása valójában nő a térségben. Említeném az államadósság kérdését, amiről sokat beszélnek, annál kevesebbet tesznek valójában ebben az ügyben. Az államadósság csökkenése ugyan valamelyest megfig yelhető, de a csökkenés üteme lassul. Ha nominálisan nézzük, akkor 2010ben nagyjából 20 000 milliárd forintnyi volt Magyarország államadóssága, 2018ra ez majd’ 30 (sic!) milliárdra nő. Tehát nagyjából van egy 10 (sic!) milliárdnyi különbség ebben a most már hét évben, amit lehet értékelni, és a jövő évi költségvetés nyilván ebből a nyolcadik évet jelenti. Itt az asztalra kell tennem azt, hogy önök eltapsoltak 3000 milliárdnyi magánnyugdíjpénztári vagyont. Ez azért fontos, mert ha kutakodnak az emlékeikben - erre kérem önöket , akkor emlékezhetnek arra, hogy komoly vita volt a visegrádi államok és az Európai Unió között - itt Lengyelországot mindenképpen említeném , hogy a magánnyugdíjpénztári megtakarítások ne számítsanak bele az államadósságba, illetve az aktuális évben a hiányba. Ez a 2010 előtti időszakban volt. Nyilván ezt a vitát a visegrádi államok ilyen értelemben elvesztették, bele kellett, hogy számítson, de ha beleszámít, akkor valami nincs rendjén, hiszen 10 000 milliárddal nőtt az államadósság , és még ez a 3000 milliárdnyi megtakarítás is eltűnt. Magyarán, vagy az akkori összegből vonhatjuk ezt le, és akkor valójában tulajdonképpen a megtakarítások nélkül 17 milliárd lett volna az államadósság, ha a megtakarításokat is ideszámoljuk, vagy bizony a mai helyzethez kell hozzágondolni. Tehát valójában 13 000 milliárd forinttal növelték az elmúlt hét évben az államadósságot.
