Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 22. szerda (201. szám) - A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
282 (11 .50) Az előbbiekben kifejtettek alapján tehát egy előremutató, a munkavállalók és a közösségi közlekedés érdekeinek megfelelő törvényjavaslat került a tisztelt Ház elé beterjesztésre. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/13484. számú törvényjavas lat elfogadását szíveskedjen támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. A vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőnek megadom a szót a Fidesz képviselőcsoportjából Witzmann Mih ály képviselő úrnak, a Fideszképviselőcsoport vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képvi selőtársaim! Egy igazán rövid, de közlekedésbiztonsági szempontból, azt gondolom, rendkívül fontos törvényjavaslat fekszik most előttünk. A törvényjavaslatnak ugyanis az a célja, azt a célt szolgálja, hogy a közösségi közlekedésben a menetrend szerinti hel yi, valamint 50 kilométert meg nem haladó vonalhosszon, menetrend szerinti helyközi autóbuszjáratokon dolgozó autóbuszvezetők napi pihenőidejére vonatkozó magyar szabályozás összhangba kerülhessen az uniós rendelkezésekkel, nem beszélve a közlekedésbiztons ág hatékonyságának növeléséről is. Az Európai Bizottság egy 2013as értelmezése a következő megállapításokat mondja ki: a menetrendszerű városi tömegközlekedésben, a személyszállításért felelős munkavállalók munkabeosztásának a meghatározásakor el lehet ug yan tekinteni a 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv főszabályaként alkalmazandó, 24 óránként kiadandó 11 óra pihenőidőtől, azonban ezekben az esetekben kompenzációs pihenőidőt kell kiadni a munkavállalóknak, még mielőtt a következő műszakjuka t megkezdenék. A Bizottság álláspontja az volt, hogy a jelenlegi magyar szabályozás ezt nem biztosítja kellő hatékonysággal, ezért a magyar kormány illetékes szakértői felvették a kapcsolatot a Bizottsággal, és lefolytatták a szükséges szakmai konzultációt . Az egyeztető megbeszéléseken az alábbiakban sikerült megállapodniuk. Elfogadták egyfelől a napi pihenőidő két részben történő kiadását, amennyiben a munkavállaló pihenőideje egy napon eléri a 12 órát, azzal a megkötéssel, hogy a pihenőidő egyik része egy befüggően legalább 9 órás, a másik része pedig egybefüggően legalább 3 órás időtartamot kell hogy jelentsen, továbbá elvárás az is, hogy a hosszabbik pihenőrésznek a következő napi munkakezdést közvetlenül megelőző időszakra kell esnie. Másfelől ezek melle tt az is elfogadásra került, hogy rendkívüli közlekedési helyzetben a napi pihenőidőt kivételesen 8 órás egybefüggő időtartamra is le lehet csökkenteni. Ebben az esetben a kimaradt pihenőidőt a következő szolgálat teljesítését közvetlenül követő egybefüggő napi pihenőidőhöz kell hozzáadni. Az általam elmondottakból is jól látható, hogy a fenti rendelkezések egyértelmű célja az, hogy a buszvezetők kellően kipihenhessék magukat, és mindemellett továbbra is biztosított legyen a személyszállítási szolgáltatás f olyamatos biztosítása. A napi pihenőidő két részletben történő kiadása teljesen indokolt, hiszen a személyszállítási igények döntően reggel és este jelentkeznek, napközben az ilyen jellegű igény igencsak csekély. A járművezetők pihenőidő alatti rendelkezés re állásra természetesen nem kötelezhetőek, egyéb munkaköri kötelezettségük sem lehet, vagyis ezen időszakokat szabadidőként tölthetik el. A javaslat 2. pontja lehetőséget ad arra is, hogy rendkívüli, vis maior helyzetekben, mint például a szélsőséges időj árási körülmények fennállása vagy akár egy súlyos baleset esetén a pihenőidő 8 órára való csökkentésével is meglegyen a lehetősége a nagy létszámú személyszállítási feladatok biztonságos ellátásának. Az előterjesztés által foganatosított változtatások, az így kialakuló új