Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 22. szerda (201. szám) - A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HOMOLYA RÓBERT, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára:
281 informatikai hálózatán mindenki számára elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést az Országgyű lés uniós napirendi pontként tárgyalja. Elsőként megadom a szót Homolya Róbert úrnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben, akit nagy szeretettel köszöntök abból az alkalomból, hogy s zűzbeszédét elmondja a parlamentben. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DR. HOMOLYA RÓBERT, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, egy európai uniós napirendhez, illetve tö rvényjavaslathoz érkeztünk. A 2003/88. európai közösségi irányelv a munkaidőszervezés egyes szempontjairól rendelkezik és egy európai bizottsági panasz alapján egy EUs piloteljárás, illetve egy kötelezettségszegési eljárás indult a helyi közlekedésben me netrend szerint közlekedő, valamint 50 kilométert meg nem haladó vonalhosszon végzett menetrend szerinti helyközi autóbuszjáratokon dolgozó autóbuszvezetők pihenőideje tekintetében. Az Európai Bizottság által lefolytatott piloteljárás, valamint kötelezetts égszegési eljárásban megtartott személyes konzultációk, valamint egyeztetések, illetve a szakági, szakmai szervezetekkel, a munkavállalói, munkáltatói fórumokkal történt egyeztetéseknek megfelelően történt a törvényi rendelkezés kidolgozása, és ez a törvén yi rendelkezés az Európai Bizottság által megfogalmazottaknak megfelelően a következőket tartalmazza. Egyfelől a napi pihenőidőt két részben kell kiadni, amennyiben a munkavállaló pihenőideje egy napon eléri a 12 órát. Az egyik része egybefüggően legalább 9 órás lehet, a másik egybefüggően legalább 3 órás, és ezt a hosszabbik részt, a legfeljebb, legalább 9 órás részt a következő napi munkakezdést közvetlenül megelőző időre kell kiadni. A másik módosító rendelkezés pedig, hogy rendkívüli közlekedési helyzet ben a napi pihenőidő kivételes csökkentését 8 órás egybefüggő időtartamra javasoljuk megállapítani. Ebben az utóbbi esetben a kimaradt pihenőidőt a következő szolgálat teljesítését közvetlenül követő egybefüggő napi pihenőidőhöz kell hozzáadni. Az Európai Bizottság által elfogadott és a javaslatban is megjelenő szabályozás azt a célt szolgálja, hogy biztosítsák a közlekedésben és azon belül a közúti autóbuszos személyszállításban az ilyen autóbuszjáratoknál meglévő, az általánostól eltérő munkavégzési körül ményeknek megfelelően az irányelv rendelkezésének betartását úgy, hogy a közlekedésben fennálló speciális igények is megfelelően érvényesülhessenek. Ennek megfelelően tartalmazza a javaslat, hogy az ilyen autóbuszjáratoknál a napi pihenőidőt két részben ke ll kiadni. A járművezetők e pihenőidő alatt rendelkezésre állásra nem kötelezhetők, egyéb munkaköri kötelezettségük nincs, a pihenőidejükkel szabadon rendelkezhetnek, és ezt a szabadidőt azzal töltik el, amivel kívánják. Nagyon fontos ez a pihenőidei rende lkezés ahhoz, hogy a munkavállalók kellően kipihenhessék magukat, ugyanakkor a személyszállítási tevékenység folyamatosan biztosítva legyen. A pihenőidő két részletben történő kiadását az indokolja, hogy a személyszállítási igények elsősorban a reggeli, il letve az esti napszakban merülnek fel. A javaslat fontos eleme, hogy az ismertetett szabályoktól a felek írásbeli megállapodással vagy kollektív szerződés rendelkezései esetén csak a munkavállalókra ennél kedvezőbb eltérésben állapodhatnak meg, tehát a tör vényi szabályoktól csak kedvezőbb pihenőidei rendelkezéseket lehet megállapítani szerződéses megállapodásban vagy kollektív szerződésben. Fontos körülmény, hogy ez a változás, ennek a pihenőidőnek a két részletben történő kiadá sa azonnal nem vezethető be, és egy törvényi átmenet biztosítása szükséges, ezért a javaslat azt fogalmazza meg, hogy csak 2018. január 1jétől lépjenek hatályba ezek a rendelkezések. Mint korábban említettem, a javaslat kidolgozásakor a szakszervezetekkel , szakmai szervezetekkel, a nagyobb Volántársaságokkal, helyi Volántársaságokkal, állami Volántársaságokkal megtörtént az egyeztetés, és ebben az egyeztetésben erre a közös álláspontra jutottunk, amelyet most a tisztelt Országgyűlés elé terjesztünk.
