Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 15. hétfő (222. szám) - Gúr Nándor (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „A nyugdíjba vonulók miért nem tarthatják meg az adókedvezményeiket bizonyos betegségeik után?” címmel - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK:
2521 parlamentben több ilyen fiatallal, és a személyes beszélgetések megerősítettek abban, hogy igenis nagyon határozott segítséget kell nyújtani. Örülök, hogy ebben Magyarország élenjár, és jó lenne, ha az Európai Unió tagállamai is bizonyságot tennének keresztyén értékrendjükről. Köszönöm, a választ elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiból.) Gúr Nándor (M SZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „A nyugdíjba vonulók miért nem tarthatják meg az adókedvezményeiket bizonyos betegségeik után?” címmel ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Gúr Nándor, az MSZP képviselője, jegyző úr interpellác iót nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „A nyugdíjba vonulók miért nem tarthatják meg az adókedvezményeiket bizonyos betegségeik után?” címmel. Gúr Nándor képviselő urat, jegyző urat illeti a szó. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha valaki dolgozik, aktív korú, mondhatjuk, picivel könnyebb a helyzete, mint ha nyugdíjba megy, és ugyanabban a betegségben szenved akkor is. Miért? Hát egyszerűen azért, mert az aktív kor léte kapcsán gyakorlatilag a megkereset t jövedelméhez illesztetten adójóváírásokat érvényesíthet bizonyos esetekben, bizonyos betegségek kapcsán. Ezek az adókedvezmények a nyugdíjba vonulás pillanatában nyilván megszűnnek, ha az ember munkatevékenységet nem végez, hanem nyugdíjasként éli az éle tét. A betegség viszont marad, a betegség nem szűnik meg. Ráadásul nyilvánvaló, hogy az életkereset viszonylatához illesztetten a nyugdíj mértéke nem több, hanem kevesebb. Tehát egyfajta kétszeres hátrány alakul ki e tekintetben. Akár 7580 ezer forintos é vi kiadástöbblettel is kell számolnia ez esetben ezeknek az embereknek. Ha példákat nézünk, akkor adókedvezményt kaphat, mondjuk, az az ember aktívkorúan, mármint munkatevékenységet végzőként, aki laktózintoleranciával bír, tehát nem rendelkezik ellenálló képességgel, vagy lisztérzékenységgel bír, de mondhatjuk azt is, hogy a szénhidrátanyagcserezavaros helyzettel megáldott emberek is ugyanebben a szituációban vannak. Ilyen például az első- meg a másodfokú cukorbeteg is. De még egyszer: ez az aktív korban igaz. Akkor, ha elérte a nyugdíjkorhatárt és nyugdíjba vonult, akkor nyilván az adójóváírás lehetősége megszűnik a számára. Kedvezmény csak az adóköteles jövedelmek után érvényesíthető. Mi a válasz ma erre a kérdésre? A válasz ma erre a kérdésre igazából a z, hogy a helyi önkormányzatok oldják meg ezt a kérdést. A helyi önkormányzatoknak áll rendelkezésre bizonyos típusú forrás, ami gyakorlatilag ezeknek a kérelmeknek a kielégítésére szolgálhat. Ők - mármint a helyi önkormányzatok - saját hatáskörben dönthet nek ezekről a kérdésekről. Csak hát általában az a helyzet, hogy a helyi önkormányzatoknak a kötelező feladatok ellátására sincs meg a forrásfedezete a kormány részéről, ilyen értelemben elég nehéz helyzetbe kerülnek. A kérdés ilyen értelemben nagyon egysz erű, és nagyon világos választ szeretnék kapni e tekintetben, államtitkár úr. Mint mondtam, azzal, hogy az aktív kor befejeződik, és kezdődik a nyugdíjas időszak, azzal, hogyha az aktív korban adott volt a betegség, a nyugdíjkorban nem szűnik meg mindez. A zt szeretném tudakolni, hogy mikor fognak olyan helyzetet teremteni, hogy a nyugdíjba került emberek ne veszítsék el a korábban megszerzett úgymond jogosultságukat az adókedvezmény révén, még ha más jogcím alatt kapják is meg. Elnök úr, köszönöm szépen. (T aps az MSZP soraiból.) ELNÖK :
