Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
237 Ha államtitkár úr kételkedik szavaimban, és politikai haszonszerzés i célú ellenzéki felszólalásnak minősíti, nagyon szívesen hozok önöknek majd határozatot Csengerből, Csenger környékéről, Mátészalka környékéről. Sajnos jó pár ilyen van. Olyan gazdákról beszélek, tisztelt képviselőtársaim, akik befizették a Kárenyhítési A lapba a hozzájárulásukat, minden ilyen kötelezettségüknek eleget tettek, és mégis, jó esetben, ha megkapnak egykétszázezer forintos nagyságrendű, kárenyhítésnek nehezen, még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető összegeket, ami semmire nem elég. Hangsúl yozni szeretném ezúton is, hogy ezek a gazdák nem A8as Audit akarnak venni, meg nem magáncélú ingatlanokat akarnak, luxusingatlanokat építeni. Annyi segítségre van szükségük a Kárenyhítési Alapból, amennyi a következő évi rezsi megtermeléséhez, előállítás ához szükséges. Magyarul a túlélésükhöz. Tehát itt nem luxusberuházásokról meg túligénylésekről, túlzott igényekről van szó, csak a túléléshez szükséges mennyiségű összegről. E tekintetben nagyon jó lenne szétnézni a mezőgazdasági biztosítások háza tájékán is. Ugyanis, ha megnézünk egy egyszerű mezőgazdasági biztosítási ajánlati lehetőséget, akkor abban, most a teljesség igénye nélkül mondok néhány káreseményt, téli fagy, tavaszi fagy, aszálykár, tűz, viharkár, jégverés szerepelnek biztosítási kockázatként. Érdemes megnézni egy díjkalkulátort. Ha a viharkárt beleteszi a termelő a káresemények körébe, akkor extrém mértékben megnöveli, döbbenetes mértékben megnöveli a fizetendő biztosítási díjat, ami elvileg 65 százalékos. De valójában a visszaosztás, nem arró l a visszaosztásról beszélek, tehát valóban egy sajátos visszaszámolási - akkor így mondom - rendszer eredményeként egy, jó esetben 45 százalékos díjtámogatást jelent, ami úgyis kigazdálkodhatatlan számukra, ha a felvásárlási árakat és az értékesítési lehe tőségeket, a piaci lehetőségeket nézzük. (18.10) Magyarán mondva: azokból a felvásárlási árakból, amit akár a gyümölcseinkkel, akár a zöldségeinkkel kapunk, akár 45, akár 65 százalékos mezőgazdasági díjtámogatási rendszer mellett sem lehet kigazdálkodni a gazdákra eső úgymond önrészbiztosítási önrészt, amelyet nekik kell kifizetni. Mit fog tudni csinálni a termelő? Jellemzően vagy alulbiztosít, vagy esetleg csak egykét káreseményre szűkíti ezt a lehetőséget. És hogy milyen gyalázatos módon járnak el a biz tosítók, arra hadd mondjak önöknek egy konkrét példát. Ha nagyon megerőltetem magam, még többet is össze tudok szedni, de most egy van, ami konkrét termelői panaszból eljutott hozzánk, mégpedig a tavaszi fagy kapcsán. Azért mondom ezt, mert ha a jégverést ezzel, a határon túli együttműködés figyelembevételével ki tudjuk szűrni, vagy közel nullára redukáljuk az előfordulás valószínűségét, még akkor is ott van az előbb felsoroltak szerint, ugye, a tavaszi fagy, a téli fagy, a vihar, a tűz, az aszály és a több i. Mondjuk, egy megfelelő öntözési rendszerrel még az aszálykár előfordulása, az aszálykár okozta károk mértéke is jelentősen csökkenthető, de még mindig ott van a legnagyobb rém szerintem, a tavaszi fagy. Talán szélgépekkel, egyéb, speciális, NyugatEuróp ában már használatos gépekkel olyan mínusz 8 Celsiusfokig ezt is ki lehet szűrni, de ezek egyrészt nagyon drágák, másrészt még itt Magyarországon kevéssé ismertek, és pályázati támogatás nélkül se egy kis, se egy közepes méretű gazdaság nem tud hozzájutni ilyen tavaszifagykárcsökkentő berendezésekhez. A következő lépés jó lenne, ha az lenne, mivel a tavaszi fagy a másik legveszedelmesebb ellensége a mezőgazdaságnak és a termelőknek, hogy esetleg e vonatkozásban is egy nagyobb keretösszegű támogatási rends zert kialakítani. Tudom, hogy van rá, tudom, hogy van rá, és tudom, hogy a gazdáknak önök szerint soha semmi nem elég, de ezt, aminek értelme van, érdemes lenne több pénzzel feltölteni. Hogy a biztosítók hogy bújnak ki? Itt hagytam abba az előbb. Elvileg a dott biztosító biztosítási csomagjában az szerepelt, hogy akkor térít tavaszi fagykárra, ha a mínusz 2 Celsiusfok alá csökken a hőmérséklet az adott területen. Mínusz 2,6 Celsiusfok volt vagy mínusz 3,5, teljesen mindegy, a gazda szabályszerűen bejelente tte. Egy vagy két hónap múlva jött az elutasító, pofátlan válasz, hogy az nem érdekes, hogy az ő kertjében, ahol a tavaszi fagykár bekövetkezett, mennyi volt éppen akkor
