Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Az ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2351 Az 1567. évi 27. törvénycikk már kimondta: mindenféle csalások megelőzése céljából az ügyvédek mind a vármegyei tö rvényszéken, mind a rendes bírák előtt a hiábavaló és üres kifogásokat mellőzzék, és tegyenek esküt, amelyet patvarkodási eskünek neveznek. Hazánkban először a XVII. század végén szűkítették jelentősen azon személyek körét, akik prókátoroskodhattak. I. Lipót volt az, aki 1694ben kiadta az első magyarországi ügyvédi szabályzatot. Ekkorra már egyértelműen körvonalazódott egy olyan réteg, amely a felek jogi képviseletét hivatásszerűen látta el. Maga a rendelet is úgy említi az ügyvédséget, mint tiszteletr e méltó jogi tanácsot adó testület. A kiegyezést követően az alkotmányos berendezkedést érintő törvények mellett kiemelkedő jelentőségűek voltak az igazságszolgáltatási szervezet átalakítását végrehajtó reformok. Ezen belül természetesen elsődleges helyet foglaltak el a bírósági rendszer átformálásának kérdései, az erre vonatkozó törvények, ám nem kevésbé fontosnak tekintették a királyi ügyészségek létrehozását, a modern közjegyzői intézmény meghonosítását, illetve az ügyvédség új alapokra helyezését. Míg a z utóbbira vonatkozó 1871es első közzétett tervezet még úgy fogalmazott, hogy az igazságszolgáltatás egyik nélkülözhetetlen közege az ügyvéd, addig az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat miniszteri indokolása már egyenesen azzal kezdődött, hogy ne mcsak nélkülözhetetlen, hanem kifejezetten az egyik legfontosabb résztvevőről van szó, éppen ezért az új jogszolgáltatási szervezet is hiányos maradna, hogyha az ügyvédségre nézve nem születne meg a jogszabály, nem történne meg annak átszervezése. Csemegi Károly államtitkár az országgyűlési vitában így indokolt: „A jogállamnak nem egyedüli, de egyik leglényegesebb orgánuma az igazságügy. Orgánum és organizmus egyszersmind, mely nem lehet erős, nem lehet egészséges: ha egyik tagja hiányzik, vagy ha egyik hiá nyos, vagy ha az megromlott.” Szavai iránymutatásként szolgálhatnak az ügyvédi tevékenységről szóló most előterjesztett, T/15371. számú törvényjavaslat mai tárgyalásánál és a törvényjavaslat szövegének megítélésénél. Az igazságügyi politikáról szóló 1710/2 014. kormányhatározattal összhangban megszületett jogászi hivatásrendekkel kapcsolatos újraszabályozás, a bíróság, az ügyészség és az igazságügyi szakértők jogállási és szervezeti kereteit meghatározó új jogszabályokat az Országgyűlés már elfogadta. Az eml ített kormányhatározat e) pontja kimondja: „szükséges a jogászképzés színvonalának emelése, a jogászi hivatás védelme és a jogászi identitástudat növelése.” Az előttünk fekvő törvényjavaslat a rögzített céloknak vélemé nyem szerint megfelel akkor is, amikor az „ügyvédi hivatás” kifejezést alapelvi jelentéssel és éllel használja, kifejezve azt, hogy valamennyi ügyvédi tevékenységet gyakorló a rájuk vonatkozó szabályozás sajátosságai mellett ugyanazon hivatásrendhez tartoz ik. A javaslat tehát - ahogyan a részletes indokolás is megfogalmazza - az „ügyvédi hivatás” kifejezést szimbolikus jelleggel használja. A törvényjavaslat meghatározza az úgynevezett klasszikus ügyvédi tevékenységek körét, illetve rögzíti, mely tevékenység ek minősülnek kiegészítő tevékenységnek. A normaszöveg taxatív felsorolása értelmében ilyen kiegészítő tevékenység az adótanácsadás, munkaügyi tanácsadás, a bizalmi vagyonkezelési tevékenység és a társasházi közös képviselői tevékenység is. A tervezet azt is egyértelművé teszi, hogy kiegészítő tevékenység az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében látható el, a klasszikus ügyvédi tevékenységhez hasonlóan. Ebben az esetben azonban nemcsak az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges, hanem az adott tevéke nységre irányadó jogszabályokban foglalt előírásoknak is meg kell felelni. Fontos, hogy a klasszikus ügyvédi tevékenység mellett ugyanazon ügyfél számára a kiegészítő tevékenységek közül bizalmi vagyonkezelési tevékenység, ingatlanközvetítői tevékenység, v alamint társasházi közös képviselői tevékenység nem végezhető. Tisztelt Képviselőtársaim! A jogtanácsosokra vonatkozó szabályozás a rendszerváltozást követően nem újult meg, jelenleg is a mára elavult és részben kiüresedett, a jogtanácsosi tevékenységről s zóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet szabályozza e tevékenységet. (11.10)
