Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Az ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2352 Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályozás megújítása kapcsán és annak keretében a jogalkotó az igazságszolgáltatás megfelelő minőségéért fennálló felelőssége körében a jogtan ácsosoknak kizárólag azon tevékenységét kívánja a jövőben szabályozni, amely az igazságszolgáltatással közvetlenül kapcsolatos, vagyis a jogi képviselet ellátásával és az okiratok ellenjegyzésével függ össze, amelyet a javaslat alapján azon jogtanácsosok l áthatnak el, akik kamarai taggá válnak. Mindezekre tekintettel a törvényjavaslat, ahogyan arra a címe is utal, nemcsak az ügyvédekre, hanem az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az új szabályozás célja, hogy az ügyvédi tevékenységet e llátók vonatkozásában egységes és megfelelő garanciák jussanak érvényre. A hiányosságok olyan szabályozási kényszerhelyzetet teremtenek, amelyet az igazságszolgáltatás megfelelő működése és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése érdekében a jogal kotónak mindenképpen rendeznie kell. Figyelemmel a szabályozás szükségességére az ügyvédi tevékenységnek minősülő tevékenységet ellátni szándékozó jogtanácsosok egy már meglévő hivatásrendi kamarába történő integrációja mutatkozik a legmegfelelőbb megoldás nak. A jogtanácsosok ügyvédi kamarába való belépése önkéntes abban az értelemben, hogy nem minden jogtanácsosnak kötelező kamarai taggá válnia, ugyanakkor jogi képviselet, valamint okirati ellenjegyzés a jövőben csak kamarai tagság esetén lesz ellátható. R öviden szeretnék szólni az ügyvédi függetlenségről és összeférhetetlenségről is. Az új országgyűlési törvény elfogadásával egy régóta húzódó vita végére tettünk pontot. Egyértelmű viszonyokat teremtettünk, amikor főállású képviselőkről rendelkeztünk, és ez kiterjedt többek között az ügyvédi tevékenységre is, ilyen értelemben az országgyűlési képviselők azóta ügyvédi tevékenységet nem láthatnak el. A kamara korábban is többször egyértelművé tette, hogy a korábbi szabályozás nem a kamara kérésére született me g, hanem nyilvánvaló, hogy az 1990es Országgyűlésben már, sőt talán minden későbbinél nagyobb számban jelen lévő ügyvédi lobbi eredményeként volt a szabályozás része. Az előttünk fekvő törvényjavaslat részletes indoklása kimondja: az ügyvédi hivatás gyako rlása garanciális okokból a közhatalmi szervektől függetlenül történik, amely függetlenség valamennyi ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult tekintetében általánosságban értelmezhető. Az ügyvédi függetlenség részben személyi, részben pedig szervezeti fü ggetlenséget jelent. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatosan kiemelendő, hogy ennek a szabályozása többszintű. Egyrészt egyes tevékenységek eleve tiltottak az ügyvédi tevékenységet gyakorló számára. E tilalom alól a hatályos ügyvédi törvény is számos kivét elt tesz, elsősorban azért, mert az ügyvédek jogi szakértelmére jelentős igény van olyan munkák vonatkozásában is, amelyek nem minősülnek szűken vett ügyvédi tevékenységnek. A kormányelőterjesztés azonban e kivételi kör meghatározása mellett is garantálja a függetlenséget, ugyanis az összeférhetetlenség szabályozásának második szintjeként új, érdekkonfliktusokra vonatkozó szabályokat vezet be. Ennek körében az új szabályok meghatározzák azt is, hogy az ügyvéd mikor nem vállalhat el egy konkrét ügyet. E til alom biztosítja, hogy az ügyvéd az ügyvédi tevékenységében, az ügyvédi megbízások ellátásában független, érdektől mentes maradhasson. Az érdekkonfliktusok kizárásának ezen új szabályai a hatályos törvényben még nem szerepeltek. A tervezet szerint az új sza bályozás általános jellemzője tehát, hogy a konkrét ügyek elvállalásával szembeni korlátokra helyezi a hangsúlyt. Eredményét tekintve összességében mégis azt mondhatjuk, hogy a szabályozás szigorodik. Továbbra is fő szabály, hogy az ügyfél és az ügyvéd sza badon állapodhat meg a megbízási díjban. E szabadságot a javaslat az ügyfelek és az ügyvédek érdekében a szükséges mértékig és az arányosság követelményének megfelelően korlátozni kívánja. Ennek megfelelően az ügyvéd díjazása körében a javaslat a sikerdíj bíróság előtti érvényesíthetősége tekintetében, ahogy ezt államtitkár úr is említette, szigorúbb feltételeket állapít meg. Korlátozza a javaslat a sikerdíj kikötését, vagyis azt, hogy az ügyvéd díjazását valamilyen eredmény eléréséhez kössék a felek. A jav aslat szerint a
