Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
236 eszembe furcsa mód , ami a tömegoszlatás elvé n némileg arrébb tolja az esőfelhőket, a jégesőfelhőket, egyszerűen, konyhanyelven megfogalmazva, a védendő területről, és ezáltal egy meghatározott rendszer néhány száz méter sugarú körben biztosít védelmet. Megjegyzem, ez ott nálunk, Csenger környékén, a határ mentén keltett némi riadalmat, mert egyes nacionalista románok azt hitték, hogy nehéztüzérségi ütegeket telepítünk az államhatár közvetlen közelébe. Mert valóban, ez 7 másodpercenként nyomja ki a sűrített levegőt, és akkor valóban a nehéztüzérségi t arack hangjával vetekszik, és sok kilométer távolságban is hallható. Mindenesetre szó sem volt arról, hogy a Jobbik valamifajta revizionista törekvések keretében nehéztüzérséget telepít a határra. Tehát ez a jégágyús védelmi rendszer, ami egyébként több mi nt 40 ezer eurós bekerülési költséggel 515 hektárnyi terület védelmét viszonylag magas hatásfokkal garantálja. De ez sem megy pályázat, pályázati támogatás nélkül, hozzáteszem. De ami tavaly június 21én történt, és ami korábban is előfordult a környékünk ön, és éppen csak az adott termelő szerencséjén múlott, hogy az ő kertje is beleesett vagy éppen megúszta, az a „halál ellen nincs orvosság” tipikus esete. Ott a jéghálós védelmi rendszer is éppen hogy megfelelő volt, a jégágyús védelmi rendszer végképp ne m ért semmit, mert a szupercella nevű időjárási jelenséggel szemben egy hagyományos jégágyús védelmi rendszer gyakorlatilag tehetetlen. Na most, itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezért fontos a talajgenerátoros rendszer, mert kétségkívül a legdrágáb b, de a leghatékonyabb, és nagyon örvendetes az, hogy akkor állami és/vagy esetleg uniós támogatási keretekből ez megvalósul. De most szeretném felhívni arra az itt lévők figyelmét, és különösen kérném Tilki Attila képviselőtársamat, hogy járjon közbe mint kormánypárti képviselő abban, hogy végre egy ilyen védelmi rendszer telepítésénél, ha már nem is kezdik el, mert már egykét megyében megvalósult, akkor azt próbáljuk már meg nem nyugatról keletre, hanem keletről nyugat felé haladva kiépíteni. Ne érezzük már magunkat megint úgy Szatmárban, SzabolcsSzatmárBereg megyében meg északkeleten, hogy a tizenhatodrendű állampolgárai meg gazdái vagyunk ennek az országnak. Mi is ugyanúgy befizetjük az adókat, mi is ugyanúgy hozzájárulunk a közterhekhez, akkor a lehe tőségekből is szeretnénk egy kicsit össztérségi szinten jobban kivenni a részünket. Természetesen szüksége van rá a nyugatmagyarországi gazdáknak is vagy középmagyarországi gazdáknak, minden magyar gazdának, de szeretnénk azt, hogy ha a jelentős nehézség eink figyelembevételével a mi környékünkön kezdődne. És amire még szintén nyomatékosan megkérném Tilki Attilát, hogy nagyon oda kell figyelni a határ menti együttműködésre. Mert nem politikai, hanem szakértői véleménye k szerint pontosan a mi térségünk, a szatmári térség az, amelyik fokozottan rászorul arra, ahol fokozott, kiemelt jelentősége van annak, hogy a partiumi vagy a kárpátaljai területekkel együttműködjünk, legalább ezen területek 2030 kilométeres mélységében, hiszen ha oda nem telepítik ezeket a talajgenerátoros rendszereket, akkor ugyanaz a keleti csücsök, ahol mi is elhelyezkedünk, ugyanúgy kárt fog szenvedni, mintha a talajgenerátoros rendszert egyáltalán nem építették volna ki. Nagyon nyomatékosan felhívom államtitkár úr figyelmét is, hogy a román féllel, talán ez lesz az egyszerűbb az uniós tagság miatt, és az ukrán féllel is föl kell venni a kapcsolatot, mert ha ezekre a határon túli, de a határ közelségében lévő területekre nem terjed ki a talajgenerátor os védelmi rendszer, akkor, hadd ne mondjak csúnyábbakat, adtunk annak a bizonyosnak egy pofont. És több milliárd forint kárba vész, és az ottani gazdák ugyanúgy kárt fognak szenvedni, ugyanúgy szét fogja őket verni a jég, mintha egyáltalán nem lenne semmi lyen jégvédelmi rendszer. Tehát enélkül nem fog hatékonyan működni, legalábbis az ország északkeleti vagy keleti csücskében biztosan nem. Ami pedig itt kicsit szélesebb kiterjesztésben vagy kiterjesztő értelmezéssel a Kárenyhítési Alap működését illeti, há t, kérem szépen, az katasztrófa. Nem tudom, hogy tragikomédiának minősítsem, vagy egész egyszerűen csak egy újabb politikai szemfényvesztésnek. De, kezdve a történet végével, arról szól a történet, arról szólnak a mostani szabályok vagy legalábbis a szabál yok alkalmazása, hogy ha a gazdát néhány milliós vagy netán több tízmilliós nagyságrendben éri kár, akkor jó esetben néhány tíz- vagy néhány százezer forintot kifizetnek neki, vagy semmit.
