Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Az ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2347 Említést érdemel, hogy a törvényjavaslat ily módon kihat a közszféra jogtanácsosaira is. De közülük is a javaslat szerinti integráció csak azokat fogja közvetlenül érinteni, akik polgári bíróság előtt járnak el olyan perekben, ahol a jogi képviselet kötelező. A tisztelt Ház által év végén elfogadott közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a közigazgatási perben kötelező jogi képviselet esetén a közigazgatási szerv jogi szakvizsgával rendelkező tisztségviselője vagy alkalmazottja is eljárhasson. Említést érdemelnek e helyen a jogi előadókra vonatkozó új rendelkezések is. A kamarába bejegyzett jogi előadók tekintetében a szabályozás az ügyvédjelö ltek mintáját veszi alapul. A javaslat szerint az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadókra az ügyvédjelöltekkel azonos kötelező továbbképzési szabályok vonatkoznak majd. (10.50) Az említett változások kapcsán ugyanakkor nem lehet elégszer hangsú lyozni, hogy kiemelt szempont az, hogy a törvény hatálybalépését követően nagyon gördülékenyen, az eddig bevált ügyvédi kamarai rendszerben történhessen meg az érintett személyi kör integrációja. A kamarai rendszerbe való betagozódást a törvényjavaslat szá mos átmeneti rendelkezés előírásával is elősegíti. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a jogtanácsosi integráció kérdéskörén túl is - a teljesség igénye nélkül - szóljak néhány szót az önök előtt fekvő törvényjavaslat egyes rendelkezéseiről. A törvén yjavaslatot az elején fellapozva láthatjuk, hogy az egyrészt számba veszi az úgynevezett klasszikus ügyvédi feladatok körét, másrészről felsorolja az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében, kiegészítő jelleggel folytatható tevékenységeket. Ez utóbbiak kö re a hatályoshoz képest többek között bővül a biztosítási tanácsadás, a társasházi közös képviselet vagy a bizalmi vagyonkezelés ellátásának lehetőségével. Ez utóbbi a polgári törvénykönyv által bevezetett bizalmi vagyonkezelői szerződés bevezetése, illetv e az ahhoz kapcsolódó bizalmi vagyonkezelői tevékenységről szóló külön törvény rendelkezései miatt vált indokolttá. Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának általános feltételei körében a javaslat a hatályosnál sokkal részletesebben szól az ügyvéd titoktartási kötelezettségének szabályairól. Az ügyvédi titoktartás kettős természetű, nemcsak egy ügyvédi kötelezettség, hanem az ügyfélnek is alapvető joga a titkainak megtartása. Titoktartás nélkül nincs közbizalom az ügyfél részéről, a bizalom hiánya pedig akadály ozhatja az ügyfelet abban, hogy minden olyan tényt feltárjon az ügyvédje számára, amelyek ismeretére az ügyvédnek szüksége lehet a megbízás ellátásához. Márpedig minden ügyvédre helytálló azonban az idézet Hodgetól: ,,Senkit sem menthetsz meg addig, amíg nem tudod az igazságot." Ha tovább olvassuk a javaslatot, láthatjuk, hogy az a hatályos szabályozáshoz képest részletesebben szabályozza az ügyvédi felelősségbiztosítás kérdéskörét. Ennek oka, hogy a kötelező felelősségbiztosítás előírá sa kiemelten fontos ügyfélvédelmi, fogyasztóvédelmi szempontból. Újdonság ezzel kapcsolatban, hogy nem szabályzat, hanem maga a javaslat határozza meg a felelősségbiztosítással kötelezően fedezendő kártérítés és a sérelemdíj legalacsonyabb összegét. Ezzel kapcsolatban ügyvédi berkekben hamar elterjedt, hogy emelkedni fog ez a káreseményenként előírt minimális összeg. Megerősíthetem, hogy a javaslat alapján a jelenlegi 8 millió forintnál valóban magasabb lesz a felelősségbiztosítás minimális mértéke. Ez az e melés az ügyvédi munka komplexitásának erősödése, az értékviszonyok változása, a felelősség megnövekedése miatt fogyasztóvédelmi szempontból indokolt. A jelenlegi magyar szabályozásban a biztosítási összeg 8 millió forintos alsó határa nemzetközi összehaso nlításban is igen alacsonynak tekinthető. A kötelező felelősségbiztosítás emelését egyrészről a közbizalom növelésének szándéka indokolja, másrészről az ügyvédi tevékenységet gyakorlók érdeke is az, hogy az általa kötött ügyletek értékének és kockázatának figyelembevételével reálisan kerüljön megállapításra a felelősségbiztosítás összege. Ugyanakkor a változást vitatók körében azt is hangsúlyozni szükséges, hogy az emelés nem a törvény hatálybalépésekor és nem egyszerre történik. A javaslat hosszabb időt
