Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Az ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2348 bi ztosít a 15 millió forintos alapösszegnek az eléréséhez úgy, hogy a kötelező minimális összeg évente fokozatosan emelkedni fog. A javaslat szól az ügyvédi tevékenység korlátairól, az azzal összeférhetetlen tevékenységek ellátásáról, illetve tisztségek betö ltéséről. Ezek a szabályok részben a hatályos szabályokat ismétlik meg, részben a legújabb nemzetközileg elfogadott sztenderdekhez igazodóan változnak. A javaslat koncepcionális szinten nem változtat azon, hogy az ügyvéd egyrészt a megbízó megbízása, másré szt a bíróság, illetve a hatóság kirendelése vagy a jogi segítségnyújtó szolgálattal külön jogszabály szerinti jogi segítői tevékenység ellátására kötött szolgáltatási szerződés alapján járhat el. Külön fejezet szól az ügyvédi megbízás szabályairól azzal, hogy a javaslat az ügyvédi megbízásnak csak azokat a specialitásait rögzíti, amelyekre a Ptk. nem ad megfelelő szabályt. Engedjék meg, hogy e körben kicsit részletesebben szóljak a pró és kontra vitát kiváltott úgynevezett sikerdíj kikötésének lehetőségérő l. A törvényjavaslat rendelkezései között továbbra is fő szabály az, hogy az ügyfél és az ügyvéd szabadon állapodik meg a megbízás díjában. E szabadságot a javaslat mind az ügyfelek, mind az ügyvédek érdekében csak a szükséges mértékig és az arányosság köv etelményének megfelelően kívánja korlátozni. A javaslat nem általánosságban tiltja tehát az ügyvédi munka eredményessége érdekében kikötött megbízási díj lehetőségét, a javaslat csupán a sikerdíj bíróság előtti érvényesíthetősége tekintetében állapít meg s zigorúbb feltételeket. Eszerint a bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött munkadíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja. Hangsúlyozandó, hogy e szabály alkalmazásában a teljes ügyvédi munkadíjba nem számít bele a megbízó által az ügyvédi munkadíj részeként megfizetendő, az ügy ellátásával felmerülő költségek, valamint az ügyvédi megbízási díjnak az a része, amelyről az ügyvéd ellenérték nélkül lemond. Az említett normána k meg nem felelő sikerdíj sem tilos tehát, így alkalmazása fegyelmi eljárást sem vonhat maga után, a szankció csak az, hogy a javaslatban meghatározott mértéket meghaladó sikerdíj bíróság előtt nem érvényesíthető. A sikerdíjra vonatkozó korlátozást ellenző k számára jegyzem meg, hogy a sikerdíj kikötése több országban általánosan tiltott. Az ügyvédek kirendelésére vonatkozó rendelkezések kapcsán az új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslattal összefüggésben annyit érdemes megemlíteni, hogy a kirendelt védőr e vonatkozó rendelkezések módosulnak annyiban, hogy a bíróság vagy nyomozó hatóság kirendelését követően szükséges az eljáró kirendelt védő kijelölése is. A kirendelt védő kijelölése - a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatban meghatározott eseteket kiv éve – fő szabályként a területi ügyvédi kamara feladata lesz. Az eljáró ügyvédet a kirendelhető ügyvédek jegyzékéből elektronikusan, véletlenszerű kiválasztás segítségével, kamarai szabályzatban meghatározott eljárási szabályokban rögzített módon kell majd a területi ügyvédi kamarának kiválasztania. A kiválasztás során biztosítani kell az ügyvédek arányos munkaterhelését, és figyelembe kell venni a kijelölésre kerülő ügyvéd és a kirendelő hatóság földrajzi elhelyezkedését. Ezek az új szabályok az új büntető eljárásról szóló törvényjavaslat hatálybalépéséhez igazodóan lépnek majd hatályba. Tisztelt Országgyűlés! Fontos szót ejteni arról, hogy a javaslat külön részben személyi körönként speciális szabályokat állapít meg a már említett, ügyvédi tevékenységet gya korló természetes személyekről, nevezetesen az ügyvédről, az alkalmazott ügyvédről, az ügyvédjelöltről, a kamarai jogtanácsosról, a jogi előadótól, az európai közösségi jogászról, az alkalmazott európai közösségi jogászról, valamint a külföldi jogi tanácsa dóról. De külön fejezet szól az irodagondnoki feladatok ellátásáról is. A javaslat ötödik része pedig az ügyvédi tevékenységet gyakorló szervezetekre irányadó speciális szabályokat tartalmazza. E körben a javaslat részletesen szól az ügyvédi irodáról, az ü gyvédi együttműködés keretein belül pedig törvényi szinten szabályozza az ügyvédi társulást, valamint létrehozza a bejegyzett irodaközösséget, továbbá meghatározza működésük alapvető szabályait.
