Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - A választottbíráskodásról szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2342 nemzetközi környezetbe próbál illeszkedni, és ez helyes is, hiszen a választottbíróság esetében a nemzetközileg kiszámítható tendenciák és jogintézmények léte nagyon fontos. Elhangzott, hogy itt az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága az, amely megalkotta annak idején 1985ben azt a modelltörvényt, ami a választottbírósági rendszereknek egy alapkövévé vált. Természetesen előtte is voltak választottbírós ági döntések, és a választottbírósági modell nem akkor született meg, de fontos, hogy egy modern világban minél inkább hasonlítsanak, illetve közeledjenek egymáshoz ezek a modelltörvények is. Ez alapján azt lehet mondani, hogy amikor az indokolásban az sze repel, hogy a 2006os módosításhoz, tehát az UNCITRAL módosításához próbál igazodni a törvény, azt veszi alapul, illetve meg is fogalmazza magában a javaslatban, hogy háttérjogszabályként erre utal, ezzel, azt kell mondjam, egyet lehet érteni, és ezek mode rn tendenciák, amely hála istennek érvényesülnek a magyar jogban is. Azért felmerül emellett néhány kérdés, ami főleg részletkérdés ezekhez képest, de azért a magyar jogrendszer szempontjából számomra nem volt teljesen egyértelmű, hogy miért került be így, ebben a formában a javaslatba, s mivel az általános indokolás és a részletes indokolás sem tartalmazott egykét pontban kielégítő magyarázatot, ezért ezt itt az Országgyűlés előtt fel kell tennem mint kérdést és felvetést, hogy ez mindenképpen hangozzék e l. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság lesz javarészt kijelölve mint egy vezérhajója, mint egy zászlóshajója a magyar állandó választottbírósági rendszernek, és ez alapján több jelenleg működő választottbíróság is m egszűnik és integrálásra kerül. A javaslat próbálja az elnökségbe delegált tagokon keresztül integrálni a szakértelmet is - ami eddig ezeknél fennállt - az iparkamara mellett működő választottbíróságba. De számomra nem derül ki, hogy ennek a megszüntetésne k mi az indoka, lévén hogy tulajdonképpen itt egy választás, a felek választása az, amely ezeket a választottbíróságokat eddig is alkalmazhatóvá tette. Annál is érdekesebb, hogy a sport- és az agrárügyekben ez továbbra is külön választottbíróságokra, állan dó választottbíróságokra marad. Amikor feltettem a kérdést magamban, nem találtam választ rá, ahogy az indokolásban sem, hogy mi az indoka annak, hogy ebben a két esetben ez megmarad önálló választottbíróságnak, a többi esetben meg megszűnik. Lehetne azt m ondani, hogy a speciális szakértelem - ez lenne talán a leglogikusabb válasz , ott viszont én teljes jó szándékkal sem láttam, hogy mondjuk… Mert mik szűnnek meg? Az Energetikai Hivatal mellett működő, Értéktőzsde mellett működő, illetve a Bankszövetség m ellett működő választottbíróságok, ezek is eléggé konkrét szakmai területek. Ehhez képest a sport- és az agrárügyeket, mondjuk, egy átlagos jogász számára még inkább átláthatónak tekintem és tartom - és ez a sportra még kiemelten igaz lehet , mint mondjuk , egy értéktőzsdei, pénzügyi világot érintő, szakértelmet igénylő területeket. Ennek nyilvánvalóan lehet indoka, de ahogy mondtam, én ezt a javaslatból nem tudtam kiolvasni. Mindenesetre a puding próbája az evés, bízom benne, hogy ezekkel a most megszűnő v álasztottbíróságokkal, illetve az őket működtető szervezetekkel valamiféle egyeztetés történt, és ők legalább valamilyen szinten hozzájárultak, hogy így legyen az új szabályozás. (10.30) Ha ez így van, akkor természetesen ennek még lehet egy elfogadható ma gyarázata is, de ahogy mondtam, mivel ezt az indokolásból nem tudtam kiolvasni, legfeljebb államtitkár úr tud erre válaszolni. Aztán felmerült a szaksajtóban, hogy esetleg a Pp.be és az új Pp.be lehetett volna ezeket a szabályokat integrálni. Ennek lett volna előnye meg hátránya is, ezt belátom. Tehát nyilván ez megint egy jogdogmatikai, jogi rendszertani vita. Nyilvánvalóan az előnye az, hogy akkor a magyar jogrendszerbe való tartozását tudta volna hangsúlyozni, illetve a mögöttes szabályok alkalmazását. Az, hogy külön van, viszont azt hangsúlyozza, ami szintén nem utolsó szempont, hogy a választottbírósági rendszer, és ha valaki a választottbíróságokhoz fordul, akkor az egy különálló jogi
