Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - A választottbíráskodásról szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2343 rezsim, aminek csak a háttérjogszabálya a magyar jog, illetve ugya núgy háttérjogszabálya természetesen az ENSZ jogi bizottságának a modelltörvénye. Tehát én még önmagában ezt nem tartom ördögtől valónak, hogy külön szabályként kerül megalkotásra, de természetesen az ellenérveket is ugyanúgy fel lehet sorolni. Aztán, amit még el szoktak mondani, és ez elhangzott Teleki képviselőtársamtól is, hogy a nagyobb pertárgyértékek esetében maximalizálás nem található ebben a javaslatban sem. Lehet, hogy ezt indokolt lett volna beletenni. Bár hozzáteszem, hogy nyilvánvalóan, ha a fe lek kellő körültekintéssel járnak el, akkor szinte bármit szabályozhatnak, amikor a választottbírósági kikötést megteszik. Bár hozzáteszem, hogy lehet olyan helyzet, amikor mondjuk, két, nem egyező méretű vállalkozásról beszélünk, és mondjuk, egy magyar ki s- és középvállalkozás lehet, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a választottbírósági kikötésekkel teljes mértékben tisztában lévő jogászokat alkalmazzon vagy ügyvédeket bízzon meg, és lehet, hogy aláírnak olyan kikötéseket is, amelyek később sérelmesek v agy hátrányosak lehetnek számukra. Természetesen ez az üzleti szférát érinti, de azért én a magyar kis- és középvállalkozásokat ebben az esetben egy kicsit féltem. De hát bízzunk benne, hogy nagyon jól megnézik, hogy mit írnak alá. Azt hangsúlyozni kell, é s ezt nem győzzük aláhúzni, hogy a fogyasztói szerződésekre a választottbírósági rendszer nem terjed ki. Tehát abban az esetben is, hogyha fogyasztóval ilyet aláíratnának, akkor ez gyakorlatilag nem lesz alkalmazható. Ez egy fontos szempont a fogyasztók vé delme szempontjából, és azt hiszem, hogy ez abszolút jól is van így. Aztán, ami viszont számomra egy átgondolandó pontja a javaslatnak, bár úgy tűnhet, hogy apróság, hogy amikor a választottbíróajánlási listáról beszélünk - azon lista, amit majd a kamara, illetve az új Állandó Választottbíróság elnöksége fog összeállítani , itt én még száz százalékig nem tartom alátámasztottnak ezt a hatvanfős maximális létszámot, akikből bizonyos esetekben kiválaszthatóak a választottbírák. Ha a felek egyéb választottb írák személyében megállapodnak, akkor természetesen ez egy másik helyzet. De a lényeg az, hogy nem tudom, hogy mi indokolta ezt, államtitkár úr tudná megmondani, hogy ebben a hatvan főben… - miért nem hetven vagy miért nem ötven? Vagy ez elég lesze az ügy ek számát kezelni? Ez esetleg nem hoze létre megint egy kicsit belterjes piacot, hogy megint csak egy szűk kör jut oda, hogy megkapja ezeket az ügyeket, illetve az ügyek azon részét, amelyekben ebből a listából kerül kijelölésre a választottbíró? Ebben be nnem van egy bizonytalanság, de lehet ennek logikus magyarázata, csak én ezt az indokolásban nem találtam kifejtve, és ezért meg kell hogy kérdezzem. Illetve az ezen ajánlási listán szereplő bírák esetében a 10 év szakmai gyakorlat rendben van, illetve a j ogi szakvizsga, de 75 évben határozzák meg az életkort. Nem tudom, hogy mi indokolja, hogy a bírák esetében az általános nyugdíjkorhatár bevezetéséhez képest itt gyakorlatilag 10 év differencia mutatkozik. Tehát úgy tűnik, hogy akkor választottbírának jó az, aki rendes bírának nem, miközben azt mondjuk, hogy az ügyek volumene akár könnyen nagyobb is lehet. Bizonytalan vagyok benne, és azt gondolom, hogy a rendes bíróságok esetében eltúlzott a jelenlegi rendszer, a nyugdíjazási rendszer korhatára, és itt je lenik meg egyébként egy észszerűbb meghatározása, megfogalmazása az életkornak. De hozzáteszem, hogy az, hogy ez eltérést mutat, nem tűnik túl igazságosnak, és itt a rendes bírák azok, a magyar bírósági rendszer bírái, akik elszenvedik ezt a hátrányt. Aztá n az életkor a másik szempontból is kérdéseket vet fel. Amikor arról szól a javaslat, hogy ki lehet egyáltalán választottbíró, tehát nem a választottbírói ajánlási listára való felkerülésről beszélünk, akkor 24 éves életkort javasol az előttünk fekvő ter vezet. Itt viszont nem tudom, hogy ez a 24 éves életkor hogy és miért került meghatározásra, miért nem 23, vagy mi az, ami miatt ezt 24ben kell meghatározni. Megint a válasz az lehet, hogy a szakértelem, hogy fiatalabb választottbírák ne kerüljenek jelölé sre. De akkor itt felteszem a kérdést, államtitkár úr, hogy a mai modern világban, amikor a technika gyakorlatilag néhány év alatt óriásit fejlődik, illetőleg egyébként 18 éves életkorhoz kötjük az
