Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - A választottbíráskodásról szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2341 belül az eljárásban figyelembe nem vett tény vagy bizonyíték alapján. Az eljárás újítására kizárólag akkor nyílik lehetőség, ha a fél az új tényt, bizonyítékot az alapeljárásban önhibáján kívül nem érvényesítette. A törvényjavaslat rendelkezik a választottbírósági ítélet érvényesítését követő eljárá si rendről is. Ebben az esetben a felek a kijelölési eljárás szabályai alapján döntenek úgy, hogy új összetételű tanács bírálja el az ügyet, de ha az érvénytelenítés miatt nem vesztették bizalmukat a tanácsban, akkor az érvénytelenített ítéletet hozó tanác s tagjait is jelölhetik. A törvényjavaslat megteremti a választottbírósági eljárásba történő beavatkozás lehetőségét is, lényegében annak érdekében, hogy akinek jogi érdeke az eljárásra kihatással lehet, az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében az eljárásban bizonyítási indítvánnyal élhessen. A törvényjavaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a választottbírósági szerződésben nem részes személy is félként vehessen részt az eljárásban, ha az általa vagy vele szemben előterjesztett igény csak egységesen dönthető el a választottbírósági szerződés tárgyát képező, alapját képező jogvitával. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat a magyarországi állandó választottbíráskodásra - a Sport Állandó Választottbíróság és az agrárkamara által működ tetett állandó választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságot jogosítja fel, amelynek működési szabályai hatékonyabban képesek biztosítani a pártatlan, független és s zakszerű ítélkezést. Ezzel a rendelkezéssel a törvényjavaslat jelenleg az Energetikai Állandó Választottbíróság, valamint a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyeket is a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe utalta, egy idejűleg a hatáskör nélkül maradt választottbíróságokat megszüntette. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A választottbírósági joggyakorlat megismerhetőségének és kutathatóságának biztosítása érdekében a törvényjavaslat kötelezővé teszi azt is, hogy a választottbí rósági ítéletek, permegszüntető végzések közzétételére, a választottbírósági eljárás bizalmas jellege biztosításának fenntartásával, csak a felek felismerését kizáró módon, csak hat hónappal az ítélet meghozatalát követően kerülhessen sor. A Kereskedelmi V álasztottbíróság szervezetére és működésére vonatkozó részletszabályokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapszabálya, valamint a Kereskedelmi Választottbíróság alapító okirata tartalmazza, ezért a törvényjavaslat kötelezi a Magyar Kereskedelmi és Ipar kamarát arra, hogy ezek tartalmát igazítsa a törvényjavaslatban foglalt szabályokhoz. A törvényjavaslat határidőt szab továbbá arra is, hogy a Kereskedelmi Választottbíróság új elnöksége fogadja el a törvényjavaslat szabályaival összhangban álló választott bírósági ügyrendet és eljárási szabályokat. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója támogatja a választottbíráskodásról szóló T/15361. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmük et. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Staudt Gábor képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Kö szönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy fontos törvény van előttünk, annak ellenére, hogy ez az emberek többségét nem érinti, a fogyasztók többségét nem érinti, de attól még a gazdasági élet szempontjából egy nagyon fontos javaslattal állunk szemben, és bízom benne, hogy javarészt szakmai vitának lehetünk a tanúi itt a parlamentben, ha már sajnálatos módon ilyen kevés képviselőtársunk tisztelte meg az ülést, de így legalább lehet a javaslat érdemi pontjaival foglalkozni. Alapvetően el lehet mondani, hogy ami előttünk fekszik, az egy előremutató törvényjavaslat, és ahogy az indokolásban is hivatkozik rá maga a javaslat, és az előttem felszólaló képviselők is elmondták, ez nem csupán egy egyedülálló, a magyar jogrendszer által megszült törvény, illetve a ko rábban megszületett választottbírósági törvénynek a módosítása, illetve újrakodifikálása, hanem a