Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
235 pedig a jövedelemstabilizác iós eszköz megteremtését jelentené. Ennek megvan az uniós szabályozási lehetősége, megvan hozzá a pénz, hiszen ez - mint ahogy kiderült - rendelkezésre áll, ráadásul bekerült a vidékfejlesztési programba is, ami miatt nem kéne egy bonyolult notifikációs re ndszeren keresztülmennie, ha mi ilyet szeretnénk csinálni. (18.00) Egyszerűen bele kéne írni ebbe a törvénybe, létre kéne hozni ezt a harmadik pillért, és meg kell hozzá az intézményi feltételeket teremteni, hogy ez az új pillér így működni tudjon. Nekem n agyon úgy tűnik, hogy ez szándék kérdése. És miután volt ebben szakmai konszenzus, hogy egy ilyen pillér jöjjön létre, ezért megkérdeztem, mi annak az oka, hogy ez a harmadik pillér mégsem kerül bevezetésre, mégsem egészítjük ki ezt a törvényt ezzel a lehe tőséggel. Hiszen indokolt lenne, még egyszer mondom, mert a lehetőség és pénz megvan rá, egyébként pedig a mezőgazdasági termelés kiszámíthatóságához és jövedelemstabilizálásához jelentősen hozzájárulna. Elnök úr, köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen, k épviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalások következnek. Elsőként az írásban bejelentett képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Apáti István képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. Parancsoljon! DR. APÁTI ISTVÁ N ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kezdjük a jégkárenyhítési rendszerrel! Üdvözlendő, hogy végre eljutottunk odáig, hogy egy országos kiterjesztésű vagy országos lefedettségű talajgenerátoros védelmi rendszer fog kiépülni. Már sokkal hamarabb meg kellett volna ezt csinálni, de ne legyünk elégedetlenek, ez is egy komoly előrelépés. Hiszen elegendő csak a tavaly június 21i, szőnyegbombázásszerű jégkárra gondolni, ami nemcsak Csenger, Rozsály környékén pusztított, ha nem az ÉszakAlföld, a DélAlföld jelentős részét érintette, Pest megyében, BácsKiskun megyében és több helyen komoly károkat okozott. Erre egyébként még itt a felszólalásom során vissza fogok térni, hogy milyen gyalázatosan zajlik a Kárenyhítési Alap úgy nevezett kárrendezési hadművelete vagy kárrendezési eljárásai, hogy milyen feltűnő aránytalanságok találhatók, és milyen elképesztően pofátlan és arcátlan döntések születnek. Ami a jégvédelmi rendszert illeti, ugye, erre több technikát, több módszert is is merünk. Kétségkívül az tűnik a legköltséghatékonyabbnak, és kétségen kívüli, hogy a talajgenerátoros védelmi rendszer az, amit több megyében, de inkább országos méretben érdemes megcsinálni. Ez egy termelő vagy akár nagyobb gazda lehetőségeit bőven meghala dja. Ami talán egyegy családi gazdaság lehetőségeibe belefér, az jó esetben, ha pályázatot nyernek rá, a jéghálós védelmi rendszer, bár ez még pályázaton is igen nehézkesen megy, hiszen körülbelül 5 millió 700 ezer forint a hektáronkénti bekerülési költsé ge. Ez talán valamennyire még az UVsugárzástól is véd, talán a gombásodás veszélyét növeli, de kétségkívül sokkal több előnye van, mint hátránya. Mindenesetre nem túl elterjedt védelmi rendszer, pontosan a költségei miatt. Volt szerencsém a helyszínen, sa ját szememmel meggyőződni tavaly a katasztrófa után pár órával a csengeri és Csenger környéki ültetvények esetében, ahol jéghálóval védekeztek, hogy több helyen azt lehetett látni, hogy olyan mennyiségű jég gyűlt be a jégháló kapcsolódási, illesztési pontj aiba, hogy csak paraszthajszálon múlt, hogy a jég okozta teher, a nyomás miatt nem váltak szét ezek a kapcsok. Ha ez megtörtént volna, utána ugyanúgy szétveri a fákat, mint ha egyetlen négyzetmétert sem védenének ezzel a rendszerrel. Tehát nagyon jó, nagyo n szép, nagyon hatékony, de rendkívül drága, és ha extrém mennyiségű jég esik, akkor pusztán a jég súlya képes ezt tönkretenni. Tehát azért ennek a rendszernek is vannak gyenge pontjai. Ami egyébként, személyes tapasztalat alapján is azt mondom, hogy viszo nylag költséghatékony egy családi gazdaság szintjén, az az úgynevezett jégágyús rendszer. Itt ugye nem vegyi anyagot juttatunk a légtérbe, hanem nagynyomású levegőt - talán most a 2006os utcai képek jutnak az
