Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 4. csütörtök (219. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2315 Köszönöm szépen, képviselő asszon y. Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót 15 perces időkeretben Pósán László képviselő úrnak, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elnök úr. Ott folytatom, ahol Kunhalmi képviselő asszony abb ahagyta, azt mondta, hogy a pályaelhagyás nagyon felgyorsult a polgári kormány idején. A számok makacs dolgok, úgyhogy, ha megengedi, néhány számot mondok. 2003ban a főállású pedagógusok száma a köznevelési intézményekben 185 ezer fő, 20092010 fordulóján , tehát a polgári kormány hivatalba lépését megelőzően 169 458 fő, jelenleg - 2016. évi adat - 171 687 fő. Aki a számokat ismeri, annak részletesebben ezt nem kell magyarázni. Arra a felvetésre, ami arról szól - a Pedagógusok Szakszervezete is megfogalmazz a , hogy adott pedagógiai feladat ellátására megfelelő felkészültséggel nem rendelkezőket nem szabad alkalmazni, Kunhalmi Ágnes úgy fogalmazott, hogy nem mehet az oktatás ebbe az irányba, mert ez nem jó; én ezzel egyetértek, csak itt is engedtessék meg, h ogy hadd mondjak néhány számadatot, mert mint említettem, a számok makacs dolgok. Képesítés nélkül tanító pedagógusok száma hogyan alakult, mondok egypár kiragadott példát, hogy érzékelhető legyen: 2010ben, tehát a kormányváltást megelőzően vagy akkortájt magyar nyelvet és irodalmat 207 fő oktatott képesítés nélkül, 201617ben 97en. Az is sok, félreértés ne essék, de talán a 207hez képest mégiscsak látványosan kevesebb. Történelmet 153an oktattak 2010ben képesítés nélkül, a 201617es tanévben 60an v oltak. Matematika esetében 206, és 175 a 201617es érték. Német nyelv esetében 144, most 62. Technikatanárnál 509, most 447. Ezek magas számok, én nem vitatom, csak azt akarom jelezni, hogy van egy csökkenő tendencia. Ezt csak azért mondom, hogy talán a v éleményalkotásnál nem ártana ezeket a tényeket figyelembe venni, mert így talán pontosabb és szakszerűbb vitát tudnánk folytatni. A pedagógushiánnyal kapcsolatosan Dúró Dóra képviselő asszony már felvetette, és teljesen igaza van, az egyszakos tanárképzés egy zsákutca volt, ezt pedig a balliberális kormány erőltette, és hozzá kapcsolódva a Bolognatípusú képzés. Ennek apropóján, hogy mikor és hogyan alakultak ki ezek a hiányok, hadd mondjak egy konkrét adatot: a Debreceni Egyetemen volt olyan esztendő, emlé keim szerint 2007ben, amikor összesen az egész egyetemen 9 darab tanárszakos hallgató volt. Most jelenleg van 120. Ez sem sok, félreértés ne essék. Oda lyukadunk vissza, amire Kucsák képviselő úr is utalt meg Hoffmann képviselő asszony is utalt, hogy ezek nek a pótlása egy csettintésre nem megy, varázsvesszővel nem rendelkezünk, ez sajnos idő, de azért láthatjuk azt, hogy körülbelül hol volt elszúrva a dolog, és milyen nehéz az elrontott dolgokat helyreállítani. Azt mondta Dúró Dóra, ez már a gyógypedagógia i vonalra vonatkozik, hogy 2017ben látszani kellene bizonyos dolgoknak, eredményeknek, amit a kormány felismert vagy nem ismert. Én azt mondom, hogy felismerte, és mondok akkor néhány konkrétumot - nyilván ön sem tudhat mindent. A gyógypedagógiai képzés M agyarországon hosszú időn keresztül tulajdonképpen egy budapesti monopólium volt, valljuk be őszintén. Most nyílik meg először a lehetősége annak, hogy vidéken is lesz képzés, a Debreceni Egyetemen el fog indulni ősztől, és most az első körben majdnem 800an jelentkeztek. Azért ez elég árulkodó, és azt hiszem, mutatja azt a tendenciát is, hogy a kormány felismerte a problémákat, és megpróbálja a megoldást is megteremteni. Egy új képzést egyébként bárhol beindítani szintén nem egy csettintéssel megy, annak a z előkészülete, a humán erőforrás biztosítása bizony komoly előkészületeket igényel. És én azt gondolom, hogy azok az adatok, amelyek a pedagóguspályát választókra vonatkozóan ismertek, azok is elég biztatóak. Nem állítom, hogy eljutottunk a Kánaánba, mert ez nem igaz, de az, hogy emelkedik a tanárszakos hallgatók aránya és emelkedik az osztatlan tanárképzésre jelentkezők aránya, az tagadhatatlan, az egész országban. Nyilván intézményenként itt eltérő adatokkal találkozunk, de mégiscsak ez a helyzet. Úgyhog y szerintem ez jó tendencia. Az, hogy átmeneti intézkedésként kell kezelni, az világos, benne van a törvényjavaslatban is, öt év. Azon lehet vitatkozni természetesen, hogy ez jó, nem jó, sok, nem sok, itt ahány szakmai
