Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
231 megfogalmaztuk - azért jobb lett volna, hogyha ezt már kéthárom évvel ezelőtt beépítjük a jogszabályba, azt hiszem, sok érintett gazdálkodó sokkal elégedettebb lett volna már akkor a rendszerrel. Szeret ném kiegészíteni egy újabb ponttal, egy újabb lehetőséggel, egy újabb definícióval, méghozzá a népvándorlás okozta mezőgazdasági károk definíciójával. Higgyék el, hogy főleg Csongrád megyéből, de egyébként máshonnan is rengetegen jelezték azt, hogy amikor ez a jelenség a csúcsán járt, és itt a tavaszi időszaktól egészen az őszi időszakig komoly gondokat okozott mind a gyümölcs, mind a zöldségtermelőknél, hogy gyakorlatilag letaposták, illetve elfogyasztották a mezőgazdasági terményeket azok a néptömegek, a melyek átvonultak ezen területeken, és elvárták volna, hogy ha már egyszer nem az ő hibájukból történt ez, az állam ehhez is járuljon hozzá valamilyen formában. Rengeteg ilyen megkeresést kaptam, amelyek egy részét továbbítottam is a szaktárcához, de sajno s ígéreteken kívül nem volt érdemi lépés. Szintén értetlenül állunk amellett, hogy ha már ez az 1:33 megtérülési aránya van ennek a jégelhárítási vagy a veszélyét csökkentő rendszernek, és valóban „csak” 1,52 milliárd forintba kerül az országos kiépítése, akkor mégis miért vártunk erre eddig. Én ugyan csak 2010 óta vagyok az Országgyűlésben, de legalább négyöt olyan mezőgazdasági bizottsági ülésre emlékszem, ahol ez konkrétan téma volt, a miniszteri meghallgatások során évről évre minden alkalommal felme rült a kérdés, nem tudom, hogy miért kellett erre 2017ig várni, hogy egyáltalán megvalósulhasson vagy elindíthassuk a megvalósítását. Szintén érzek ellentmondást a között, hogy 24 milliárd forint megmaradt a rendszerben, és közben meg kapjuk a panaszos emailek, megkeresések, levelek sokaságát a gazdálkodóktól. Ők valahogy a gyakorlatban mégiscsak úgy érzik, hogy jogos a káruk, de mégsem férnek hozzá a rendszerhez, miközben 24 milliárd forint pedig elvileg arra van, hogy ezeket a károkat csökkentsük. Értem én, hogy a mostani módosítások majd némileg javítanak talán ezen az arányon, de azért itt is időben lehetett volna lépni, hiszen sok év telt el, és jó néhány családi gazdálkodó ment tönkre vagy került éppen a tönk szélére azért, mert ez a 24 milliárd fori nt bennragadt, ami egyébként jogosan járt volna nekik. Én is roppant kíváncsi lennék arra, hogy mely törvényben láthatjuk majd, hogy az időjárási kockázatokon kívül egyéb kockázatokat is kezel a kormányzat, illetve hogy Brüsszel ezekhez a kérdésekhez hogy áll, mert idehaza gyakran takaróznak azzal, hogy különböző európai uniós irányelvek és döntések okán nem lehet bizonyos kérdésekben előrelépni, miközben amikor kint érdeklődünk vagy a Jobbik is például az európai parlamenti képviselőin keresztül ezen probl émákat megkérdezi, akkor pedig Brüsszelből az a válasz érkezik, hogy ez igazából a magyar félen múlik, és az önök tárgyalási hozzáállásán múlik az, hogy mennyire lehet kiszélesíteni ezeket a lehetőségeket. Tehát ha erről kaphatnánk az államtitkár úrtól egy tájékoztatást, azt nagyon megköszönnénk, mert azt hiszem, hogy ez a rendszer akkor lenne egész, akkor lenne jó, hogyha tényleg a gazdálkodók java részét érintené, és nem csak az időjárási kockázatok tekintetében. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sallai Róbert Benedek képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt szűk körű érdeklődő szakmai Kör! Beszélgessünk egy kicsit erről! Gyakorlatilag ami előnye lehet ennek a jogszabálymódosításnak, ami haszna lehet, azt már mindent elmondtak, gyakorlatilag erről szóltak a korm ánypárti hozzászólások, tehát beszéljünk arról, hogy mi lesz akkor, amikor nem lesz támogatási rendszer, beszéljünk arról, mi lesz 2020 után, amikor a közös agrárpolitika esetleg megváltozik, és a támogatási rendszerek alapvetően megváltoznak.