Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 3. szerda (218. szám) - Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2117 Azzal érvelnek az előterjesztésben, hogy a részarányföldkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárása folyamán a spekulatív szándékkal benyújtott megosztásról szóló változási vázrajzok zárad ékolásra történő benyújtásának lehetősége szűnjön meg, mivel ezek az akadályát képezik a kimérési eljárás lefolytatásának. Ezt követően az indoklásban kifejezetten a polgári törvénykönyvre hivatkoznak, mégis valójában a Ptk.val szemben lépnek, javaslatuk ugyanis gátolja a Ptk. szerinti osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó eljárás lefolytatását, és elsőbbséget biztosít az osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránti eljárásnak, mivel a Ptk. szerinti megosztásra irányuló változási vázrajz nem használható fel, ha a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó valamennyi kérelem nem kerül visszavonásra. (15.50) Tehát egy valós problémát próbálnak kezelni létező, széles körű - a polgári törvénykönyvet értem ez alatt - jogi bázison, ugyanakkor meglátás unk szerint ez az egész nem biztos, hogy működőképes, lehetnek olyan esetek, amikor érdeksérelemmel jár, illetve önmagát meghiúsítja az eljárás. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését nemcsak a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló, említett 19 93. évi II. törvény alapján lehet kérni, hanem egyszerűen a Ptk. alapján is. Sőt, mivel az államilag támogatott kimérés iránti igényt csak 2012. június 1jéig lehetett benyújtani, ezért egyre inkább előtérbe fog kerülni a termőföldön fennálló közös tulajdo n polgári törvénykönyv alapján történő megszüntetése. Jelen javaslat kifejezetten szembemegy a Ptk. 583. § (1) bekezdésében foglaltakkal, ami úgy szól, hogy a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, az e jogról való lemondás sem mis, tehát ez gyakorlatilag megszüntethetetlen, mint a szerzői jog. A jogalkotónak inkább arra kellene törekedni, hogy a közös tulajdon polgári törvénykönyv szerinti megszüntetését egyszerűsítse, és adjon megoldást arra a termőföldtulajdon esetén igen gyak ori problémára, hogy ha a tulajdonostársak között ismeretlen helyen lakó és ezért nem fellelhető, nem idézhető személy is van, a bíróságnak ne kelljen megszüntetnie az eljárást, megakadályozván ezzel az osztatlan közös tulajdon megszüntetését. Az ezzel kap csolatos probléma az önök minisztériuma előtt is igen jól ismert: az ingatlannyilvántartásban számtalan olyan tulajdonos szerepel, aki már vagy nem él, vagy nem fellelhető, de az örökösök a termőföld vonatkozásában nem folytatták még le a hagyatéki eljárás t, tehát a megadott címen nem is idézhetők, sőt a tulajdoni lapon gyakran a lakcím sem szerepel. Tehát itt a többi tulajdonostárs érdekének a védelme érdekében törvényi garanciát, lehetőséget kellene biztosítani véleményünk szerint a polgári törvénykönyv e lőírásain túlmenően, a speciális tulajdonra való tekintettel, hogy itt termőföldről van szó. Erősen aggályos a javaslat 10. §ában foglalt módosítás. Látszólag technikai jellegű módosításként hozzák elő azt, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlan vagyo nt érték helyett térmértékben tartsák nyilván, és ahol lehetséges, aranykorona értéken tartsa nyilván mind a tulajdonosi joggyakorló, mind a vagyonkezelő szervezet. A nemzeti vagyonról szóló 2001. évi törvény előírja, hogy a nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakoroló tartja nyilván, e törvény alapján az érték nyilvántartásától viszont el lehetne tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem vagy nehezen állapítható meg. A Nemzeti Földalap esetébe n azonban ez a javaslat jelentős visszaélésekhez vezethet, így semmiképpen sem támogatható. Gondoljunk csak az erdőkre, amely terület értéke térmértékben nagyon kevéssé fejezhető ki. A javaslat indokolása azzal érvel, hogy a Nemzeti Földalapba számos olyan vagyonelem tartozik, amelyek értéke jellegüknél, természetüknél fogva nem állapítható meg egzakt módon, illetve értékük csak egy bizonyos jogügylet, például földcsere esetén az aktuális jogügylethez kapcsolódóan releváns. Ilyen ingatlanok az állam tulajdo nában álló erdők, amelyek kapcsán nincs olyan egységes módszer, amely az értékük megállapítására alkalmas lenne. De számos más, a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlan esetében sem mutat reális képet a folyamatos, értéken történő nyilvántartás az értékek gyo rs változása miatt.
