Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat... - ELNÖK:
208 bejelentéssel építkezni. Tehát ez az indoklás nem zárja ki vagy nem korlátozza, hogy a kereskedelmi célú építkezés is bekerüljön, be tudjon kerülni ebbe a nagyon kedvezményezett kategóriába. Érdekesen érinti az építési és az épületfelügyelet közötti hatáskör megosztását ez a törvényjavaslat, változik ez a feladatmegosztás. Nehezen értelme zhető, hogy hogyan. Itt egyegy szakértői véleményt juttattak el hozzánk a napirend tárgyalását megelőzően. A véleményező úgy értékeli ezt a részét az előterjesztésnek, hogy azáltal, hogy a javaslat egy egyszerű bejelentési eljárást ír elő a jelenleg hatál yos építési engedélyezési eljárás helyett, ez azt jelenti, hogy például a kertvárosi részeken az adott feltételek fennállása esetén nem az építésügyi hatóság, hanem az építésfelügyelet fog végül is eljárni, ellenőrizni, megállapítja, hogy a feltételeknek a használatbavételi eljárás során az épület megfelele, így az építési osztálynak ezen a területen - általában így nevezik ezeket az egységeket - főszabály szerint megszűnnek a feladatai. Tehát döntően utólag fogják elbírálni, hogy igazából megfelele a szü kséges előírásoknak az az épület vagy nem. Mi úgy gondoljuk, hogy ez igazából azoknak, akik nem tartoznak a Fidesz baráti köréhez, egy kiszolgáltatott helyzetet teremt. Mert amikor van egy szabályos építésengedélyezési eljárás, akkor az építtető, illetve a z ő megbízásából eljáró tervező az építési hatósággal tisztázza, hogy ott, azon a konkrét helyen hogyan kell az egyes szabályokat értelmezni, illetve hogy az a terv, amit ott terveznek, megfelele ezeknek a szabályoknak. Tehát nem vakon ugrik a sötétbe, ho gy majd a végén eldöntik, hogy megfelelő, elfogadható módon fektetteke be arra az adott építményre akár tízmillió forintokat, hanem előre tisztázottak a játékszabályok. Ezzel szemben az indokolás 5. §a azt írja le, hogy a jókarbantartási eljárás építésfe lügyeleti hatóságtól való elkerülését realizálja ez a javaslat. Igaz, hogy ez az eljárás a szöveg szerint az építésügyi hatósághoz kerül, de az eljárásra vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezi a javaslat 6. § c) pontja. Tehát ez egy lényegében sz abályozatlan helyzetet látszik teremteni. Ez a szabály mondta meg ugyanis azt, hogy a hatóság jogszabályban meghatározott ellenőrzést végez, köteles végezni a meglévő építmények körében, az ellenőrzésen tapasztaltak eredményeképpen kötelezheti az építmény tulajdonosát a szükséges munkálatok elvégzésére, vagy elrendeli az építmény felülvizsgálatát, a szükség szerinti építési munkák elvégzését, ha az építmény állapota az állékonyságot, az életet és az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. Tehát itt nem biztos, hogy mindenki fogja tudni a jelen törvény elfogadását követően, hogy mi a dolga. Egy biztos, hogy vagy hiba történt, vagy ennek a szabálynak az elhagyása valamilyen okból szándékos volt. Ez az a szabály, és az építésfelügyeleti és az építésügyi hatóság közötti hatásköri változások is azt a gyanút erősítik, hogy ennek a törvényjavaslatnak is kizárólag sajátos csoportérdekek képezik az alapját, és nem feltétlenül az, amit önök a bevezetőben elmondtak, hogy az ország gazdasága, az embere k otthonteremtése és ilyen nemes célok szolgálata megvalósuljon. Mindezt figyelembe véve az MSZP képviselőcsoportja a törvényjavaslatot most sem tudja jó szívvel támogatni, nem tudja támogatni. Egyértelmű, hogy a korábban erővel átvitt egyszerűsítési javas lat nem váltotta be a hozzáfűzött elvárásokat, nemcsak egyszerűbbé vált, hanem bizonytalanabbá is az építésügy helyzete, de az elrontott szabályozás újabb foltozgatása okán és ürügyén a kormánypártok jelen előterjesztéssel is úgy tűnik, hogy csak azoknak k edveznek, akik számíthatnak az ő baráti egyetértésükre. És nincs egyértelmű normatív támpont arra vonatkozóan, hogy ki hogyan, milyen konkrét tervek mentén, illetve milyen településvédelmi szempontok mentén tud jó állampolgár lenni, és tudja azt követően a lakására az engedélyt megkapni. Mindezek alapján azt támogatjuk, hogy egy gyorsított, egyszerűsített engedélyezési eljárásban lehessen építeni, legyen lehetőség konzultálni az építési hatósággal, de azt, hogy ilyen, kicsit „lovak közé a gyeplőt” módon tör ténjen az építés szabályozása, illetve ilyen nagy értékű épületek építésének az elkezdése, ezt kifejezetten veszélyesnek tartjuk. Köszönöm a szót, elnök úr. ELNÖK : Köszönöm szépen. Hollik István képviselő úr, a KDNP vezérszónoka a következő felszólaló. Par ancsoljon!
