Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat... - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
209 HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár úr és képviselőtársaim is beszéltek a törvényjavaslat céljáról, ezt nem ismételném meg, de engedjék meg, hogy két újabb, eddig fel nem vetett szempontra hívjam fel az önök figyelmét. Az egyik az, hogy mindannyiunk számára ismert az, hogy a 2008as válság után az ingatlanpiac nemcsak Magyarországon, hanem az egész világban megroppant, az építések száma merede ken visszaesett. A kormánynak 2010 után, de ’14 után még inkább kiemelt célja volt az, hogy az építőipart támogassa, hiszen az nagyban hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. Én azt gondolom, hogy ha ez a cél kiemelt célja a kormányzatnak, akkor az is cél kel l legyen, hogy az építéssel kapcsolatos szabályokat át kell tekinteni, azokat lehetőség szerint minél egyszerűbbé kell tenni annak érdekében, hogy ezeknek az építkezéseknek - itt ugye magáncélú építkezésekről, nem kereskedelmi célú építkezésekről van szó - az adminisztratív terhét csökkenteni tudjuk. Én azt gondolom, hogy ezen az úton indult el, vagy ez volt az az alapgondolat, ami életre hívta azt a törvényt, amely első körben a 300 négyzetméternél kisebb lakóingatlanok esetében bevezette az egyszerű bejel entés intézményét, pontosabban felváltotta azt a bonyolult engedélyeztetési eljárást, ami korábban hatályos volt. (16.10) Én azt gondolom, hogy ez egy helyes törekvés volt, és eltelt már e törvény bevezetése óta annyi idő, hogy ennek a tapasztalatait átszű rve a kormányzatnak a szakértőin tovább lehessen menni. Ez az egyik szempont. A másik szempont, hogy a kormányzat, illetve a FideszKNDP is elkötelezett az otthonteremtés mellett, ezért mondta a miniszterelnök úr is tegnap, hogy 2017 az otthonteremtés éve lesz, és ezért fordít egyébként a kormány 211 milliárd forintot az otthonteremtési programra. A családi otthonteremtési kedvezmény 2015ös bevezetése óta már 36 ezer igénylést fogadtak be, ez majdnem 90 milliárd forintot jelent, és csak tavaly decemberben majdnem 10 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket, az összes CSOKtámogatás majdnem 60 százalékát, 51 milliárd forintot az új lakást építő vagy vásárló családok vették fel. A támogatásoknak csaknem a felét nagycsaládosok kapták, vagy azok, akik vá llalták, hogy legalább három gyermeket nevelnek, további 5 ezer családnak tudtunk 22 milliárd forint értékben áfavisszatérítést adni. Én azt gondolom, hogy ezek a számok is mutatják azt, hogy az otthonteremtés terén is egy jó irányba indultunk el, és azt gondolom, hogy amikor bürokráciacsökkentésről vagy a jogszabályoknak az egyszerűsítéséről beszélünk, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy a családi otthonteremtési kedvezményt egyre több család veszi igénybe, egyre többen szeretnének építeni, és nyilvá n hogyha szeretnének építeni, akkor fontos, hogy őket se terhelje túlzott bürokrácia. Én azt gondolom, hogy ezzel a törvényjavaslattal, amely most előttünk van, ezeknek a családoknak szeretnénk segíteni, hiszen a jelen javaslattal az egyszerű bejelentés in tézményének a köre a korábban meghatározottakon kívül tovább bővül, most már, az új szabályozásnak köszönhetően, amennyiben elfogadjuk ezt, a 300 négyzetméter feletti, nem kereskedelmi céllal épített vagy bővített lakóépületek is megvalósíthatók lehetnek e gy egyszerű bejelentéssel. Én azt gondolom, hogy ez azért fontos, mert jelenleg egy 300 négyzetméter méret feletti lakóházban, ahol jellemzően több lakás van - az államtitkár úr említett egy vidéki többgenerációs házat, de egyébként említhetünk egy városi társasházat is , ahol mondjuk, valaki a földszinten lakik, és a földszinti lakásához szeretne egy 1020 négyzetméteres szobát építeni, korábban nem volt elvégezhető az ilyen típusú bővítés egyszerű bejelentéssel akkor sem, ha az adott magánszemély tulajdo nában lévő lakás 300 négyzetméter alatt volt, azért nem, mert a teljes lakóingatlan 300 négyzetméter felett van. Az új rendelkezéssel, azt gondolom, hogy ezt az ellentétet oldja fel a szabályozás, és ez megváltozik, így megnyílik az út az ilyen típusú laká sok egyszerű bejelentéssel történő bővítésére is. A jelen törvényjavaslat természetesen - azért ezt fontos kihangsúlyozni - nem érinti a 300 négyzetméter alapterület alatti, értékesítési céllal épített lakásokat.
