Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat... - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
207 Az a törvényjavaslat, ahogy a parlamenti vitában már akkor is elmondtuk, az elfogadásakor ellentétes volt az Alaptörvény környezet védelmére vonatkozó rendelkezéseivel. És mint ahogy a bevezetőmben elmondtam, mi rendkívüli módon elkötelezettek vagyunk a törvényes rend betartatását illetően, akkor is elmondtuk, hogy ez törvényellenes, mert nemcsak a környe zet védelmére vonatkozó törvényi rendelkezésekkel ütközött az az akkor elfogadott törvény, hanem csorbította az önkormányzatok településképvédelmével kapcsolatos jogait is. Én nagyon örültem, amikor fideszes képviselőtársam említette, hogy milyen nagy han gsúlyt kívánnak helyezni, meg hogy fontos szempont a településkép alakulása, és valóban így van. Tehát az, hogy az épített környezet, amely hosszú évtizedekre, esetenként évszázadot meghatározó időszakra ingatlanokkal gazdagítja a lakókörnyezetünket, hogy ez milyen környezeti, településképi megvalósításban történik, az egyáltalán nem mindegy. És az sem mindegy, hogy egy települési önkormányzatnak ennek az alakítására vane módja vagy kiszorule az ilyen törvény adta lehetőségek köréből. Tehát az a törvény, az a bizonyos CXII. törvény módosította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt a 300 négyzetméter hasznos alapterületnél kisebb lakóépületek építésére. Ez már kvadrál az államtitkár úr emlékeivel, valóban 2016. ja nuár 1jétől vált ez hatályossá, amikor is egyszerű bejelentési eljárást vezetett be ezeknek a lakóépületeknek az építése elkezdésére. Az a meglátásunk, hogy a saját miniszteri kijelentésükkel élve, a kormányzat abban az esetben a sietséggel az építésügybe n is túltolta a biciklit, mert egy elnagyolt, elkapkodott szabályozás született, amit Lázár János miniszter úr korrigált is, na, nem azonnal, de azért benyújtotta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló előbb említett ’97. évi LXXVIII. törvén y módosításáról a T/9369. számon megfogalmazott törvényjavaslatát. Ezen javaslat alapján az egyszerű bejelentéshez kötött építkezéseknél is be kell tartani a környezetvédelmi szabályokat, emellett megszületett a településképi törvény is, ami bizonyos mérté kig visszaadja az önkormányzatok döntési jogának egy részét a településkép alakításában. Ez az előterjesztés végül is visszaigazolása annak, hogy amit mi mondtunk a 2015. december 15én elfogadott, kicsit hevenyészett törvényjavaslattal kapcsolatban, az ne m nélkülözi az életszerűségét és a valósággal való összhangját, magyarul igaz. Tehát nem az alternatív valóság része, hanem a tényleges magyar valóság része. Ilyen értelemben ez a korrekció valamit helyre rakott a dolgon. Elmondanám még, hogy amit most elő kívánnak terjeszteni, mielőtt cizellálnám, hogy ez kinek jó, kinek nem jó, ez a jelen törvényjavaslat az egyszerű bejelentési intézményt tovább bővíti. Egyszerű bejelentéssel történhet az eddigiek mellett, tehát amire már eddig is lehetőség volt 300 négyz etméter alatt, most a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó bővítésén túlmenően, valamint ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés esetén is. Természetes személy építtető 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési tevékenységére is elegendő a bejelentés, ha azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi, és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz. (16.00) Itt jön az, hogy tényleg többgenerációs lakások építhetők, nagyon egyszerű módon, ha valakinek erre pénze van, ugyanakkor szintén egy alkotmányos jog a tulajdonnal való szabad rendelkezés joga. Tehát valaki, akinek van rá pénze, úgy dönt, hogy indulásként saját céljaira megépít be jelentési kötelezettséggel, mondjuk, egy 300 négyzetmétert jelentősen meghaladó, mondjuk, 400500 négyzetméter hasznos alapterületű lakóingatlant, ez azért már, akárhol építi is az országban, a 100 millió forintot meghaladja. És utána alkotmányos jogával é lve úgy dönt, hogy ezt mégsem saját lakás céljaira veszi igénybe, miután megszerezte a használatbavételi engedélyt, hanem esetleg a megváltozott életkörülményeire tekintettel - ami természetesen megtörténhet, különösen, ha valaki több generáció együttélésé ben gondolkodik - eladja. Tehát ez, hogy saját célra történik az építkezés, meglátásunk szerint semmiféle korlátot nem jelent. Piaci célra ugyanúgy lehet ezzel az egyszerű
