Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 3. szerda (218. szám) - A pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2056 Köszönöm, Józsa képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, és megadom a szót Hollik István képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselő csoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Valóban egy igen bonyolult szabályozás fekszik előttünk. A pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004es európai uniós irányelv továbbfejlesztéséről van szó , illetve annak jogharmonizációjáról. Azt gondolom, még mielőtt a konkrét javaslatról beszélnénk, érdemes áttekinteni, hogy honnan jutottunk idáig. 2004ben hozta létre, fogadta el azt az irányelvet az Európai Parlament, amely a pénzügyi eszközök piacairól szól; ezt hívják MiFIDnek. Mi volt a MiFID tapasztalata? Egyrészt az, hogy felhasználóbarátabbá tette a pénzügyi eszközökkel való kereskedést. Tehát ha valaki pénzügyi eszközökkel szeretett volna kereskedni, az a MiFID bevezetése után ezt sokkal könnyeb ben meg tudta tenni. Könnyebb volt a pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés egy állampolgár számára, aki be akarta fektetni a megtakarításait, és a MiFIDrendszer tartalmazott befektetés, illetve befektetővédelmet is. Önmagában a MiFID még innovatív is volt , hiszen újabb olyan kereskedési platformokat vezetett be a klasszikus tőzsdei kereskedés mellett, mint például a multilaterális MTFplatform, ami egyébként valódi versenytársává vált a klasszikus tőzsdei kereskedésnek. Ennek eredményeként lényegesen olcsó bbá váltak a pénzügyi eszközökkel való kereskedés tranzakciós költségei. (11.10) Ezt egyébként nemcsak Európában, hanem Magyarországon is tapasztalhatták a befektetők a 2000es évek közepétől, lényegesen alacsonyabbak lettek a tranzakciós költségek, amelye k akkoriban egyegy tőzsdei tranzakció esetén akár másfél százalékot is elértek Magyarországon. Ezek egyébként az MTFplatform hazai elterjedésének köszönhetően a tizedére vagy akár annál alacsonyabb szintre is csökkentek. Ugyanakkor érdemes azt is megjegy ezni, hogy a MiFID, illetve az MTF, tehát ez az irányelv valóban felhasználóbarátabbá tette a pénzügyi eszközökkel való kereskedést, éppen ezért sokkal többen kezdtek el ilyen befektetői tevékenységet folytatni. Azt láthatjuk - a 2008as válság világított rá erre alapvetően , hogy a befektetők védelme bár az irányelv szerint biztosított volt, ez mégsem volt hatékony. A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a pénzügyi szolgáltatók, akik ilyen tevékenységet folytattak, kötelezve voltak arra, hogy azokkal, akik kereskedni szerettek volna, az új befektetőkkel úgynevezett MiFIDtesztet töltessenek ki. Ez a MiFIDteszt egyébként alkalmas volt arra, hogy a befektető pénzügyi ismereteit lemérje, alkalmas volt arra, hogy a kockázatviselési hajlandóságát is felmérje, é s akkor ehhez mérten adták meg a különböző jogosultságot a befektetőnek. A gyakorlati életben viszont az volt a probléma, hogy a MiFIDteszt kitöltésének szigorúságát egyik pénzügyi szolgáltató sem vizsgálta. Sőt! Ismerjük már azóta, a 2008as válság óta e ltelt időszak jól rámutatott arra, hogy ezek a szolgáltatók kifejezetten ösztönözték a befektetőket, hogy hogyan töltsék ki ezeket a MiFIDteszteket. Tehát végső soron mégiscsak odavezetett a rendszer, hogy hiába tartalmazott befektetővédelmet és könnyebb hozzáférést, a végeredménye mégiscsak az volt ennek a rendszernek - a 2008as válság ezt jól megmutatta , hogy nagyon sok befektető veszítette el a pénzét, hiszen azt sem tudta tulajdonképpen, hogy mivel kereskedik. Ezt a dolgot még csak súlyosbította az, hogy például az MTFplatformokon, ahol már devizával is lehetett kereskedni, elképesztően nagy tőkeáttételeket is lehetett használni. Ennek a kockázataival sem voltak tisztában a befektetők. Értelemszerűen ezeket a tanulságokat az Európai Bizottság is lev onta, illetve mellétette azokat az újabb kihívásokat, amelyekre ezen a területen mindenképpen válaszolni kell. Erre már többen utaltak, államtitkár asszony is, képviselőtársaim is. Itt alapvetően az algoritmikus kereskedést kell megemlíteni, illetve azt a befektetői igényt, hogy a kereskedési adatok sokkal transzparensebbek
