Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 3. szerda (218. szám) - A pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2057 legyenek. Ezenkívül a befektetési tevékenységbe vetett bizalmat is vissza kell állítani annak érdekében, hogy ez a piac újra meg tudjon mozdulni. Tulajdonképpen így érünk el odáig, hogy megszületik az az irányelv, amelyet egyszerűen csak MiFID II.nek hívnak, és amelynek a magyar jogba való átültetéséről beszélgetünk most. Konkrétan a jogharmonizáció keretében, mint ez már elhangzott, 16 törvény fog módosulni, ebből kettő fog jelentősebbe n, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény. Fontos azt is elmondani, bár ez is elhangzott, hogy ez nem jelen ti a befektetési szolgáltatási szektorra vonatkozó szabályozás teljes átgondolását. Ez csupán jogharmonizációt jelent. A törvényjavaslat, ahogy említettem, azokra a kihívásokra próbál reagálni, amelyek az elmúlt időben felmerültek, illetve az MTF, amely an nak idején, a MiFID bevezetésekor egy innováció volt, megpróbál ezzel lépést tartani, és egy új kereskedési platformot vezet be, az OTFet. Ugyanis voltak olyan pénzügyi eszközök, alapvetően a nem részvény típusú pénzügyi eszközök, amelyekkel eddig nem sza bályozott módon lehetett kereskedni, és ezt a szabályozatlanságot akarja a MiFID II. rendezni. Ezeknek a pénzügyi eszközöknek a kereskedését akarja szabályozott mederbe terelni az OTF bevezetésével. Tehát a törvényjavaslatban a legfontosabb módosítás az, h ogy új befektetési szolgáltatási tevékenység jelenik meg, ez az OTF. Új intézményként kerülnek bevezetésre az adatszolgáltatási tevékenységet végzők, amely intézmények a kereskedési adatok átláthatóságának javulását szolgálják. A tőzsdére vonatkozó szabály ozás is megindul, például a tőzsde által végezhető tevékenységek, illetve a tőzsdei kereskedési jog vonatkozásában, ez utóbbit egyébként a jogszabály lazítja a korábbiakhoz képest. Illetve az árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában is új előírások j elennek meg. Amit fontos kiemelni, hogy erősödik a felügyeletek hatásköre, ami, azt gondolom, talán hatékonyabban tudja meggátolni a befektetők pénzének megvédését, mint azt a korábbi rendszer tette. Úgy gondolom tehát, hogy ez a jogszabály, illetve az a j ogharmonizáció, amit most elvégzünk e törvényjavaslat kapcsán, a hazai pénzügyi közvetítőrendszert továbberősíti, a felügyeleti tevékenységet is továbberősíti, és - bár ezt még nem tudjuk, csak reménykedni tudunk benne - a befektetőket is hatékonyabban fog ja védeni. Éppen ezért a Kereszténydemokrata Néppárt az előttünk fekvő törvénymódosító javaslatot támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Hollik képviselő úr. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő ú rnak, a Jobbikképviselőcsoport vezérszónokának. Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kicsit megkésve van előttünk az a javaslat, amelynek egyes részleteiről, Unió követelte részleteiről helyes lett volna jó pár évvel hamarabb tárgyalni Magyarországon. Példának okáért az ügyféltájékoztatás elmélyítése nagyon jól jött volna akkor, amikor a balliberálisnak nevezett kormányok engedték a devizahitelezés elterjedését és volumenének akár több tíz, több százszo rosára duzzadását. Vagy például akkor, amikor a FideszKDNP évekig nem tett semmit ebben a kérdésben. Most uniós jogharmonizációs részletként elénk került az a csomag, amely gyakorlatilag a fiskális unió egyfajta folytatása, ha úgy tetszik, vadhajtása, és a tőkepiaci unió elmélyítéséhez vezet. Ebben nyilván vannak jó, pozitív részek, tehát vannak olyan ajánlások, amelyeket abszolút megszívlelendőnek tartunk, és vannak irritáló, idegesítő tételei is. Kicsit bántó, hogy a FideszKDNP akkor tud ezekről a témak örökről érdemben beszélni, ha valamit implementál, ha valamit beültet kívülről a magyar jogrendszerbe, de önálló elképzelései sajnálatos módon, főleg fogyasztóvédelmi szempontból egyre kevésbé voltak. Tehát értékelem azt, hogy adott esetben a befektetők ér dekeinek
