Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényjavas... - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
1759 (22.10) De hogy ne evezzek el nagyon a konkrét témától és a letett két, egymással összefüggő törvényjavaslattól, a magunk részéről támogatható nak tartjuk mind a kettőt, amellett, hogy fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy sokkal többre lenne szükség. Tehát egy rendelet, egy irányelv magyar jogrendbe ültetése kicsit valóban megkésve - jogos volt ez a kritika a kormány felé - nem jelent átütő er őt, főleg azért, mert ha megvizsgáljuk az utóbbi évek történéseit, tavaly összesen 8786 bejelentést tettek a NAV Pénzmosás Elleni Irodája felé cégek, szervezetek, magánszemélyek pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása tárgyában. A legtöbb jelentést kézen fekvő módon bankok, pénzintézetek tették, amelyek automatikusan küldik a riportokat az ilyen esetekről. S azt látjuk, hogy azért van egy működő rendszerünk, ez a működő rendszer befagyaszthat számlákat, megtagadhat tranzakciókat. S a különböző összeghatáro k átemelése mellett én sokkal fontosabbnak érzem az arra való koncentrálást, hogy hogyan lehet azokat a tipikus ügyleteket, szokásokat még hatékonyabban kiszűrni, amelyek kiszűrése eddig is azért rávezetett arra, hogy a gyanús tranzakciókkal meg lehessen i smerkedni. Tipikusan ilyen a riportok szerint is, ha egy cég számlájára érkező összeget rendszeresen szinte azonnal egy összegben továbbutalnak. Azt is mondhatjuk, hogy szintén gyanús, ha egy cég számlájához nem tartoznak reális működéshez kötődő költségek , ezzel kapcsolatos kiadások. Tehát bőven van egy működő rendszerünk, amely ha nem is kellőképpen szofisztikált, de azért az alapeseteket ismeri, azon eseteket, ami terrorizmusgyanús vagy terrorizmus finanszírozását gyaníthatjuk a háttérben. S azt is látju k, hogy bár önmagában gyanús lehet, ha egy cég számlájáról egy magánszemély szinte a bevétel keletkezésével egy időben mindig kiveszi a pénzt, de azért nem minden ilyen eset mögött húzódik terrorizmus finanszírozásának a szándéka. Mindenesetre ezen rendsze r további finomítása álláspontom szerint sokkal nagyobb eredményre vezetne, mint a különböző összeghatárokkal való bűvészkedés, hiszen nem összeghatárokon fog múlni az, hogy valaki kétes üzleteket és kétes üzelmeket finanszíroz vagy pedig sem. Éppen ezért arra biztatnám önöket, hogy ezen rendeletirányelv megkésett átültetése mellett azért a saját nemzeti hatáskörben kigondolható megoldásokon is filozofáljanak, a migráció kapcsán felvetetteket különösen szorgalmaznám, hogy legalább egy gondolatkísérlet erejé ig térjünk ki ezekre, hiszen ezek Magyarországon már megtörténtek, s adja a Jóisten, hogy még egyszer ne kerüljünk olyan helyzetbe, hogy tömegesen megtörténjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő ú r. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Szakács László képviselő úrnak, MSZPképviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Nagyon rövid leszek, nem fogok visszaélni a türelmükkel. Mesterházy Attila képviselőtársam az alacsony kockázatú szolgáltatók tekintetében tette föl a kérdést, hogy ki és milyen paraméterek alapj án dönti el, hogy kik ők. Nekem egy javaslatom is lenne, és ezt a javaslatot természetesen be fogjuk majd nyújtani módosító javaslatként is. Hogy ez valamilyen szinten azért követhető legyen, és a nyilvánosság számára is követhető legyen, ezért azt fogjuk javasolni a kormánynak - és kérem, hogy ezt fontolják meg , hogy az alacsony kockázatú szolgáltatóknak a listája, tehát akik effektíve valamilyen szinten kivételt képeznek, kerülhessen föl egy mindenki számára elérhető, akár internetes felületre, akár hoz záférési felületre, ahol meg lehet nézni, hogy ki, mely szervezetek, mely szolgáltatók; ez bármit jelenthet, tehát a kereskedőtől a pénzügyi szolgáltatón keresztül bárki lehet, ez kerüljön fel egy nyilvánosan hozzáférhető felületre, és én úgy gondolom, hog y ez elegendő, tehát a nyilvánosság ereje elegendő visszatartó erő lehet ahhoz, hogy egyfelől megfelelően tudjuk ezt szabályozni,
