Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló re... - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1745 nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerből származó információkhoz való hozzáférést a portál és a tagállamok által saját hatáskörben létrehozott elérési pontok biztos ítják. A nyilvántartások összekapcsolási rendszerének a központja az Unió által működtetett platform. A platform az eJustice honlapon keresztül biztosítja az egyes tagállami nyilvántartásokban tárolt adatokhoz való hozzáférés lehetőségét. Uniós szinten l ehetővé válik a jövőben, hogy az uniós portálon keresztül a cégekkel és más tagállamokban nyitott fióktelepeikkel kapcsolatban a nemzeti nyilvántartásokban tárolt információkhoz egyéni felhasználók is hozzáférjenek. Az irányelvnek nem célja, hogy a vállala tokról érdemi információkat tároló központi nyilvántartási adatbázist hozzon létre, hanem azt kívánja biztosítani, hogy a tagállami nyilvántartások egy közös uniós platformon keresztül egymás adatbázisaihoz hozzáférhessenek, egymásnak adatot szolgáltassana k. Fontos kiemelni, hogy az irányelv nem kötelezi a tagállamokat belső nyilvántartási rendszereik megváltoztatására. A cégnyilvántartások összekapcsolását szolgáló uniós intézkedéscsomag megvalósítására a BRISprojekt keretében kerül sor. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fentieken túl a törvényjavaslat a cégek székhelyáthelyezése cégbírósági ügyintézését racionalizálja. A módosítás ugyanis az elektronikus ügyintézés lehetőségeihez igazítja a megyéken átívelő székhelyáthelyezést, és biztosítja, hogy ne legyen függő állapot. A jövőben a bejegyzett, vagyis törlésre kerülő székhely szerinti cégbíróság dönt a székhelymódosítási kérelemről, és jegyzi be az új székhelyet. Ezzel a kérelem elbírálása előtti felesleges ügyátadás elkerülhetővé válik. A törvényjavaslat to vábbá hatályon kívül helyezi a számviteli beszámolók be nem nyújtása miatt induló cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást, mert az rendszeridegen módon maradt meg a Ctv.ben, és évente több tízezer felesleges ügyet jelent. A Nemzeti Adó- és Vámhivat al ugyanis minden szükséges jogkörrel rendelkezik, s jogosult akár a mulasztó cég adószámát is törölni. Az adószámtörlés után már a cégbíróság a cég megszüntetése és a kényszertörlés iránt megfelelően tud intézkedni. Tisztelt Hölgyeim é s Uraim! A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója a fentiek alapján támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Orsz ággyűlés! Megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! (21.10) DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Orsz ággyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Jó néhányszor bíráltam már azokat a jogszabálymódosításokat, amelyekben az elektronikus ügyintézés bővül Magyarországon. Nyilván nem azért, mert maga a bővülés rossz vagy problémás lenne, hanem az ezzel járó problémák nincsenek megfelelően megoldva nagyon sok szinten. Ez rengeteg problémát okoz Magyarországon mind az ügyvédeknél, mind akár a bíráknál, mind pedig a lakosságnál. Azt gondolom, hogy nyilván haladni kell a korral, és ahhoz képest, amikor még 15 évvel ezelőtt kizárólag papír alapon történt az ügyintézés a bíróságon, a közigazgatásban, hatalmas előrelépésről beszélhetünk. Már rengeteg mindent lehet elintézni elektronikus módon, és nyilván ezé a jövő. Tehát amikor arról beszélünk, hogy ez bővül, akkor annak elmé letileg pozitívnak kell lennie, de figyelembe kell venni azt is, hogy mind a bíróságon, mind az ügyvédeknél, mind a magánszemélyeknél ez rengeteg problémát okoz, és bizony nagyon gyakran gyerekcipőben jár az, hogy ez egységesen rendszeresítve legyen Magyar országon. Ez sokszor pluszmunkaterhet jelent a bíróságokon, pluszmunkaterhet jelent az ügyvédeknek és a magánszemélyeknek is.
