Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló re... - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1746 Tehát ezek azok a problémák, amelyek nehézzé teszik, azonban azt mondani, hogy nincs szükség az elektronikus eljárás bővítésére, n agyfokú felelőtlenség lenne. Ebben az esetben is azt gondoljuk, hogy igenis szükség van erre. Miért? Az államtitkár úr azzal kezdte a mondanivalóját, hogy milyen jelentős volt, amikor Magyarországon bevezették azt az ingyenes lehetőséget, hogy a cégjegyzék be bepillantást nyerhettek ügyvédek, magánszemélyek, a cégjegyzék adatait megszerezhették, és ez nagyon fontos. A jogbiztonság, az üzleti biztonság miatt nagyonnagyon fontos, hogy igenis tudjanak az emberek arról, hogy az a cég, akivel üzletet akarok kötn i, vajon létezike, valóban őe az ügyvezetője, valóban az a személy jogosulte arra, hogy szerződéseket írjon alá, szerződéseket kössön, hogy a cég ellen nem indulte csődeljárás, felszámolási eljárás, megszűntnek nem nyilvánítottae a cégbíróság, nincse az adószáma felfüggesztve. Tehát számtalan olyan dolog van, amit tudni kell. Azt nem lehet elvárni, hogy minden ember bemenjen egy cégbíróságra, mert adott esetben nagyon sok megyében előfordul az, hogy a cégbíróság száz kilométerre van az adott település től, és oda bemenni akár busszal, vonattal, egy napot is igénybe venne, nem beszélve a pluszköltségekről. Tehát nagyon jó, hogy ezt a magyar állam megvalósította, és 2008 óta ezek az adatok elérhetők Magyarországon, minden cégadat elérhető egy közhiteles n yilvántartásban, és ezt bárki megtekintheti. Bizony, amikor az ember beüti a keresőbe, pillanat alatt megvan, egy percen belül mindent tud a cégről, ez egy óriási eredmény. Azt gondolom, hogy az elektronikus eljárásnak ezek a legfontosabb eredményei, amiko r gyorsan, egyszerűen, mindenki számára elérhetően kapjuk meg azokat az információkat, amelyekre adott esetben szükségünk van. Bizony egy olyan európai uniós irányelvről beszélünk most, amely előírja, hogy hasonlóan, ahogy ez már Magyarországon hála istenn ek csaknem tíz éve teljes mértékben kiépült, ne csak Magyarországra vonatkozzon, ne csak Magyarországon lehessen ebbe betekinteni, hanem az Európai Unió valamennyi tagállamában. Miért is van erre szükség? Azért, mert teljesen egyértelmű, hogy az Európai Un ió létrejöttével és Magyarországnak az Európai Unióba történő belépésével sokkal sokoldalúbbakká váltak az üzleti kapcsolataink, nagyon gyakoriak a magyarországi és európai uniós cégek közötti együttműködések, szerződéskötések. Ebből is következik, hogy fo ntos az, hogy bizony a magyar állampolgárok is tisztában legyenek azzal, ha kötni akarnak egy szerződést valamilyen külföldi céggel, hogy az a cég egyáltalán létezike. Vagy egy Franciaországban, Spanyolországban bejegyzett cég nyilván tudni akarja, ha Mag yarországon szerződik, hogy valóban létezike az a cég, valóban be vane jegyezve, valóban olyan társasági formában működike. Ez az európai uniós irányelv ezt mondja ki, hogy ezt a lehetőséget meg kell adni, hogy ezt megismerjék. Az ebbe a rendszerbe való belépés nagyfokú jogbiztonságot, üzleti biztonságot ad. Látjuk, 2017. június 8tól az egész Európai Unión belül ennek a rendszernek ki kell épülnie. Ez azt jelenti, mint ahogy már többen elmondták, hogy a BRISrendszer, ez a cégjegyzékek összekapcsolására szolgáló rendszer lehetővé teszi, hogy egymás között a tagállamok polgárai be tudjanak tekinteni cégadatokba. Ez alapján mindenki fog kapni egy európai uniós azonosítót, az úgynevezett az EUIDt, amely azt fogja bizonyítani, hogy ez a cég az Európai Uniób an bejegyzett cég, és ez alapján az EUID alapján mindenki azonnal utána nézni annak a cégnek. Nagyon fontos az, hogy bizonyos információk ingyenesen lesznek megszerezhetőek. Ilyen az, hogy a cég létezike, mi a cégneve, mi a cégformája, mi a cég székhelye, illetve ha nem a székhelye a központi ügyintézés helye, akkor a központi ügyintézés helye. Ezek az alapvető információk, amelyek mindenki számára elérhetőek lesznek, és ingyenesen lesznek elérhetők. A további céginformáció, vagy akár még az is, hogy milye n volt a költségvetési beszámolója, a számviteli beszámolója a cégnek, az pedig megtekinthető lesz megfelelő díjazás ellenében. Nyilván az lenne a célszerű, ha mindenki ingyenesen hozzáférne a cégadatokhoz ugyanúgy, mint Magyarországon. Ez lenne a célszerű Európában, ez nagymértékben megkönnyítené az ilyen információk megismerését, de amennyiben az irányelv ilyen döntéseket tartalmaz, azt tudomásul kell
