Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1734 és a felszámolási törvény módosításával igyekeznek akár a hitelkihelyezéseket, akár a tőkepiaci alapokba való befektetéseket öszt önözni, és ezzel is beindítani a gazdaságot. Ezek így nem lesznek elegendőek, másfelől viszont a múltra nem megfelelően reflektál ez a kezdeményezés, illetve ez az előterjesztés. Mit látunk itt? Az elmúlt időszakban láttuk a brókerbotrányokat, egymás után dőltek össze a cégek, először az DRB Bank, utána a BudaCash, utána a Quaestor dőlt össze, itt utalok vissza Galambos Dénes képviselőtársam vezérszónoki felszólalásra. A fedezetelvonásról, a csalárdan eljáró egyes résztvevőkről vagy akár tulajdonosokról le hetne itt beszélni. Ugye, én többször tettem le a parlament asztalára, a Gazdasági bizottságon sem jutott egyébként túl, mert önök erőből leszavazták, most ehhez a törvényhez is be fogjuk nyújtani módosító javaslatként, és kíváncsiak leszünk rá, hogy tényl eg aze a cél, amelyet önök itt meghatároztak. Merthogy, ami szerepel a törvény indoklásában, egyértelművé kell tenni, hogy mi kerül a csődvagyonba. Mi úgy gondoljuk, hogy a csődvagyonba, illetve a felszámolási eljáráskor a vagyonba, mondjuk, egy cégcsopor tnak a teljes vagyona bele kellene hogy tartozzon. Úgy gondolom, hogy ezt a 2015ös év eleji eseményekből, illetve azt követően, ahogyan széthordták, és ahogyan önök engedték, hogy széthordják a Quaestornak a százmilliárdos vagyonát, ahogyan a BudaCashnek az egyes vagyonelemei bekerültek a felszámolási eljárásba, más vagyonelemei, például egyébként az alapkezelő, az valami - hogyan mondjam? - kifürkészhetetlen ok folytán egyébként nem került bele a felszámolási eljárásba; akkor mi úgy gondoljuk, hogy a tör vény hatálya alapján nem mérlegelendő, hanem parancsoló szabállyal azt meg kell alkotni, illetve azt ki kell mondani, hogy amennyiben egy cégcsoport egy tagja ellen elkezdődik egy felszámolási eljárás, urambocsá, csődeljárást kezdeményez maga ellen, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha a cégcsoport összes cégének a vagyonára, akár a felszámolási eljárást le kelljen folytatni, vagy akár a csődeljárás kiterjedjen az összes cégre. Mi úgy gondoljuk, hogy ez egyfelől segítene abban, hogy azt a tanulságot, amit l evonhatunk a 2015ös év elejéből, illetve az azt követő vagyonszéthordásból, azt megfelelően kezelné, nem pedig eltakarná azokat a hibákat, amik akkor keletkeztek. Sőt, ennél tovább is megyünk, hogyha véletlenül akár a felszámoló, akár a csődbiztos nem meg felelően, hanem csalárdul jár el, akkor ne csak a felelősségbiztosítás legyen az, amelyik esetlegesen kielégítést nyújthat azoknak, akik ennek a kárvallottjai, legyen itt szó egyébként akár a magyar államról, akár kisbefektetőkről, hanem bizony a csalárdul eljáró, tehát direkt rosszhiszeműen eljáró bármilyen közreműködőről, akár a felszámolóról, akár az államnak a cégéről, bárkiről legyen szó, annak a vagyonát is kelljen akkor bevonni ebbe a körbe, méghozzá azért, hogy kielégítést nyerhessenek a hitelezők. Itt azt látjuk, hogy önök nemhogy kiszélesítenék ezt a kört, ahogyan azt többször kértük, és ami nem feltétlenül csak a mi kérésünk, hanem amit láttunk az elmúlt két évben, és ami ezeknek a következménye volt, abból önök nem a tanulságot vonták le, hanem a zt nézték meg, hogy hol lehet ebből valójában hasznot húzni. És sajnos azt kell hogy lássuk, hogy a brókerbotrányok károsultjai esetében, hogy nem kaphatták meg a pénzüket, az egy dolog, de hogy ezt most a törvényi gyakorlat szintjére akarjuk emelni, az ta lán még rosszabb dolog. Önök ezt tanulták belőle, nem azt, hogy ezt hogyan lehet megoldani. Azt látjuk ugye, hogy nem tartozik majd bele a felszámolás alá vett, illetve a csőd alá vett vagyonba európai uniós, más nemzetközi forrás, elszámolási kötelezettsé ggel átvett pénzeszköz, abból finanszírozott befektetések. Ezt akkor meg kell kérdeznünk: a Jeremieprogramból sem? Ott van mindig a legnagyobb kockázat, a startup vállalkozásokat 70 százalékkal a magyar tőkealapok azok, amelyek támogatnak, akkor azok sem tartoznak bele? Tehát akkor most mindenkinek odaadnak valamennyi pénzt, az nyilvánvalóan majd nem tartozik bele a felszámolásba vagy a csődeljárásba, azokat vissza lehet majd vonni, és akkor nyilvánvalóan a hitelezők megint ott maradnak hoppon. De hogy önö k mennyire nem tanultak a 2015ös brókerbotrányokból, ugye, kikerül a csődvagyon köréből a tulajdonosi részesedést megtestesítő befektetés, valamint lízingszerződés, hitelszerződésből, pénzkölcsön nyújtásából, kockázati tőke vagy más kockázatmegosztási esz közök
