Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavasla... - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1726 IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat koncep ciójának lényege, hogy a büntetőeljárásban felhasználható bizonyítékot fedett eszközzel, tehát tényleges lehallgatással, fedett nyomozó útján vagy egyébként az érintett tájékoztatása nélkül, de konkrét személyre irányuló információgyűjtéssel csak büntetőel járásban lehessen megszerezni. Tekintettel azonban arra, hogy számos esetben ezek az eszközök már a megalapozott gyanú tisztázásához is szükségesek lehetnek, azaz a büntetőeljárás formális megkezdése előtt szükség van rájuk, egy új előkészítő eljárási szak asz kerül a büntetőeljárásba, előkészítő eljárás néven. Ezt folytatná a nyomozati jogkörrel rendelkező rendőrség és a NAV, illetve nyilván az abba integrált pénzügyőrség, de a nyomozati jogkörrel nem rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatok is kapnának ilye n jogkört. Ez összességében a jelenlegi helyzethez képest előrelépés, amelyhez még az is társul, hogy a szabályozás alapvetően tisztul és precízebb lesz, illetve a hatályos szabályokhoz képest fontos pozitívum, hogy konkrétan megjelölik minden leplezett es zköz esetében azt is, hogy azt pontosan milyen célból lehet alkalmazni. Az LMP szerint önmagában azzal, hogy a jelenleg külön törvényben szabályozott, de valójában ma is büntetőeljárást megalapozó megfigyelések bekerülnek a büntetőeljárásba, nincs gond. Az új büntetőeljárási törvény ugyanis részletesebb és pontosabb garanciákat ad ezekre az eljárásokra, pontosan meghatározza a formáikat, és alapvetően észszerűen osztja három részre őket, tehát külső engedély nélküli, ügyészi engedélyhez kötött, illetve bíró i engedélyhez kötött leplezett adatgyűjtésre. Ami viszont az elsődleges baj a javaslattal, hogy a büntetőeljáráshoz nem kapcsolódó megfigyelési eszközöknél nem törekszik reformra, azaz deklaráltan az elrendelési célokat pontosítva, de nem szűkítve úgy hagy ja, ahogy jelenleg vannak. Márpedig a status quo fenntartásával nem értünk egyet. Jelentős szűkítésre lenne szükség ahhoz, hogy a magánélet és a személyes adatok védelme megfelelő garanciákat nyerjen. Ahogy egy szakmai műhelybeszélgetéshez készült vitairat megfogalmazta nemrégiben, idézem: „A populista politikai diskurzus vonzódik a könnyen értelmezhető ellentétpárok megjelenítéséhez, a terrorizmus farvizén az alkukerülés ürügyül szolgálhat a magánszféra szükségességiarányossági teszttel nem igazolható kor látozásaira. Ha az egyszerűsítés kísértésének engedve bizonyos rendkívüli helyzetekben eltekintünk a szükségességiarányossági teszt alkalmazásától, számíthatunk a hasonló, rendkívüli helyzetek elterjedésére, távlatilag pedig a demokratikus intézményrendsz er megroppanására.” Itt az idézet vége. Lassan egy éve nem kapunk választ arra, hogy mi legyen a nemzetbiztonsági célú titkos információszerzéssel, amire egy még nem kezelt strasbourgi döntés, a tavalyi Szabó és Wissy kontra Magyarország ügyben született í télet vonatkozik a TEK rendőrségi törvényen alapuló, de a nemzetbiztonsági törvényt hivatkozó jogköreivel közvetlenül összefüggésben. A döntésből az következik, hogy a jelenlegi garanciarendszer nem elégséges, a strasbourgi bíróság nem volt meggyőződve ugy anis arról, hogy a szabályozás kellően pontos, hatékony és teljes körű garanciákat biztosít az ilyen intézkedések elrendelésére, végrehajtására és esetleg jogszerűségi felülvizsgálatára. (19.40) Ezért a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar szabályozás sérti az egyezmény 8. cikkét, azaz a magánélethez való jogot. Lényegében ugyanis bárkire kiterjedhet az intézkedések hatálya, az elrendelésre teljes egészében a végrehajtó hatalom irányítása alatt és a szükségesség szigorú vizsgálata nélkül ker ül sor, valamint az új technológiák lehetővé teszik a kormányzat számára, hogy tömegesen jusson adathoz a művelet eredeti c) pontjai közé nem tartozó személyekről, mindezt a hatékony jogorvoslati lehetőségek teljes hiánya mellett. Egyes markáns szakmai vél emények szerint a döntésből a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés elrendelési okainak szűkítése és az érintetti kör pontos megjelölése, az általában előzetes kényszerítő szükségszerűség esetén utólagos bírói engedélyezés teljessé tétele, azaz az
